Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

Gondolatok a vízügyi szolgálat helyzetéről és feladatairól 413 - kialakítják, egyeztetik és érvényesítik a területükön az állami, az önkormányzati az egyéb közcélú, valamint a magánosok (személyek, gazdaságok, üzemek stb.) vízgazdálkodása közötti összhangot (vízügyi szakigazgatás); - ellátják az első fokú vízügy hatósági (engedélyezési és felügyeleti) hatáskört. A vízügyi igazgatóságok az ország teljes területét lefedik, a legnagyobb (a Közép-dunántúli) területe 12 814 km

2, a legkisebbé (Körös vidéki) 4108 km

2. A területükön elhelyezkedő városok száma: 8-24, községek száma: 41-503. A területükön élő népesség: 296 ezer fő (Körös vidéki) - 3,3 millió fő (Közép-Duna-völgyi). A vízügyi igazgatóságok vízgyűjtő elv szerint vannak szervezve, azzal, hogy mindig a vízgyűjtő határához legközelebbi községhatár képezi a tényleges határvonalat, így lehetett a legkisebb bonyodalommal illeszteni a vízgyűjtő határát a közigazgatási határokhoz. Azokban az esetekben, amikor egy-egy nagyobb területű település területét fő vízválasztó, vagy folyó szeli át, akkor a település területe is megosztott, 10 ilyen város és mintegy 50 község van. Egy-egy vízügyi igazgatóság átlag 4,2 (2-7) megyét érint. Egy-egy megye területe átlagosan 2,7 vízügyi igazgatósághoz tartozik. Mindössze 4 megye van (KomáromEsztergom, Nógrád, Fejér, Zala) amelyik teljes területével egy-egy vízügyi igazgatósághoz tartozik, de van egy megyç (Jász-Nagykun-Szolnok) amelyiknek a területe 5 vízügyi igazgatósághoz és négy megye, amelyik 4 vízügyi igazgatósághoz tartozik. Az előbbi „átfedések" tovább bonyolódnak, ha nem csak a községhatárok szerint vizsgáljuk, hanem figyelembe vesszük a vízügyi igazgatóságok működési vonalait (folyók, csatornák stb.) is. A vízügyi igazgatóságok (VÍZIG-ek) által védett, árvizek által veszélyeztetett terület: 21 248 km

2, ehhez tartozóan 4128 km hosszúságú árvédelmi töltést kezelnek. A VÍZIG-ek által kezelt, belvízvédelmi célú síkvidéki csatornák hossza: 11 373 km, a dombvidékieké: 5362 km; a folyókon és csatornákon 1634 db vízkormányzó műtárgyat üzemeltetnek. A nagy tavak parthossza: 416 km, a folyók hossza: 2698 km. A vízügyi igazgatóságok kezelésében mintegy 180 millió m

3 térfogatú tározó van. Az engedélyezett felszíni vízhasználatok száma: 6200 db, a felszín alattiaké: 19 700 db, a kataszterezett kutak száma: 65 300 db. A vízügyi igazgatóságok 5636 vízrajzi állomásról gyűjtenek be hidrológiai adatokat. A vízügyi igazgatóságok 44 ügykörben gyakorolnak első fokú halósági jogkört. A hatósági iktatási főszámok átlagosan 35,5 ezer db/év ebből a legnagyobb 5,71 ezer db (Tiszántúli VÍZIG), a legkisebb 1,02 ezer db (Alsó- Duna völgyi VÍZIG). Az érvényes vízjogi üzemelési engedélyek száma összesen mintegy 45 ezer db. A vízügyi igazgatóságoknál 1994-ben közel 10 (XX) db vízjogi engedélyezési aktus volt: 723 db elvi vízjogi engedélyt, 3186 vízjogi létesítési engedélyt adtak ki ill. módosítottak, a vízjogi üzemeltetési engedélyekkel kapcsolatban 5120 db kiadás, módosítás, visszavonás, szüneteltetés történt. Mintegy 5(XX) hatósági (felügyeleti) ellenőrzés zajlott, a kiadott szakhatósági állásfoglalások száma 4S(X) db. A szétválasztottság miatti egymásrautaltságot jelzi, hogy a környezetvédelmi felügyelőségektől a vízügyi igazgatóságok csaknem 3(XX) db szakhatósági állásfoglalást kellett, hogy kér jenek.