Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

414 Szlávik L.-Reich fíy. A vízügyi igazgatóságok feladatainak a sorában kiemelt helyen szerepel egy speciális „üzemeltetési feladat" az ár- és belvízvédekezés. (Ez azért „üzemeltetési feladat", mert az adott műveknek ez a mindennapi célja, legfeljebb rendkívüli esetben mértékadóan - vagy a fölötti - terhelés alatt kell „működniük". Azért is üzemeltetési, mert a művek tudatosan, objektív okoknál fogva ligy vannak tervezve, hogy bizonyos terhelés fölött nem elegendő önmaga a gát, hanem a terhelés elviseléséhez élő erővel végzett védekező munka is szükséges.) Magyarország a Kárpát-medence alján fekszik, ahol a környező hegységekből lefutó vizek lelassulnak, összetorlódnak. Emiatt hazánk árvízi veszélyeztetettsége Európában csak Hollandiához hasonlítható. Ott az ország 20%-a van a folyók ill. a tenger szintje alatt, nálunk az ország területének 23%-a fekszik a lehetséges árvizek szintje alatt. Itt él az ország lakosságának egy negyede, itt van 700 település. E területen van több mint 2000 ipari üzem, a művelt földterületek mintegy harmada, e területeken állítják elő a GDP mintegy negyedét. Az ár- és belvízvédelmi tapasztalatokra, helyismeretre és szervezettségre támaszkodva a vízügyi igazgatóságok feladata a vízminőségi kárelhárítás. E tekintetben a helyzet ugyancsak kétértelmű, hiszen a vízminőségi kárelhárítási készültséget a környezetvédelmi szervezet rendeli el - az esetek nem csekély részében a vízügyi szervezetből érkező információk alapján, hiszen a vízügy az, amelynek a területen szakaszmémökségi, őrhálózati stb. szervezete van - majd a védekezés-mentesítés feladatának tényleges elvégzése ismét a vízügyi szolgálatra hárul. A vízügyi igazgatóságok „élőereje" ár- és belvízvédekezési szempontból tovább már nem csökkendiető küszöbre érkezett. Korábban a vízügyi igazgatóságok kapacitásának meghatározására alapelvként szolgált, hogy legyenek képesek egy közepes árvízhez szükséges védekező-erő kiállítására. A mai létszám legfeljebb a védekezéshez szükséges szervező-irányító-szakmai ellátó tevékenységre alkalmas. A kulcspozíciókban begyakorlott szakemberek jelentős része átkerült a kft-khez, tehát feltétlenül szükséges az igénybevételük lehetősége, mert a védelmi beosztási kört az államnak kell garantálnia (úgy is mint a védelmi mű - árvízvédelmi gát, belvízcsatorna stb. - tulajdonosának, úgy is mint annak, aki deklarálta, hogy ezt az adófizetők számára a költségvetés terhére szolgáltatja). A vízügyi igazgatóságok szervezi felépítése közel egységes (/. ábra). A vízügyi igazgató egyszemélyi felelős vezetője a szervezetnek, árvíz- és belvízvédekezés esetén a védelemvezető, hozzá tartozik továbbá a hatósági tevékenységet végző egység. Műszaki igazgatóhelyettes irányítja a szakmai feladatvégzést (szakágazati osztályok, ideértve a vízrajzot is, a területi munkát - üzemeltetést, fenntartást - végző szakaszmérnökségek, valamint a speciális ár- és belvízvédelmi felkészültségű műszaki biztonsági szolgálat). Gazdasági igazgatóhelyettes felügyeli a gazdasági, költségvetési, munkaés személyügyi, belső igazgatási feladatok végzését. A vízügyi igazgatóságok döntő többsége megfelel ennek az előírásnak, csak kisebb, helyileg indokolt eltérések vannak. A korábbiakban a vízügyi igazgatóságok vállalkozói tevékenysége révén a saját