Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Nováky Béla: A regionális klíma változás hidrológiai hatásai az Aföldön
288 A regionális klímaváltozás hidrológiai hatásai az Alföldön folyókkal távoznak (Nováky 1993). A természetes vízutánpótlás megszűnésével élesen megmutatkozott az Alföld éghajlatának arid és szélsőséges jellege (Orlóci-Szesztay 1994), ahol a csapadék egyedül nem képes kielégíteni a lehetséges párolgás igényét, és ezért ma az Alföld vízháztartását jelentős vízhiány jellemzi (Szesztay 1980). Megváltozott az Alföld energiamérlege is: csökkent a sugárzási mérleg és annak a párolgásra fordított hányada (Szász 1992). A területi párolgásnak az állandó vagy időszakos vízborítások megszűntével együttjáró csökkenése sokévi átlagban mintegy 2 km 3 többletet jelent a Tisza és mellékfolyói vízszállítása számára (,Nováky et al. 1985). A Tisza szegedi évi legnagyobb vízállásainak (H g) 1834-1978 közötti idősora jól alátámasztja az árvízszinteknek az ármentesítést követő, ugrásszerű emelkedését (/. ábra) (Vágás 1982). Az alföldi folyók vízjárását a vízgyűjtő hegyvidéki területének, a síkvidéki területek lefolyását magának az Alföldnek az éghajlata szabja meg. A hegyvidéki és a síkvidéki területek időjárásában egyfajta együttjárás figyelhető meg, amit pl. a hegyvidéki klímától függő nyári kisvízhozamok és a helyi (alföldi) klímától függő aszályok közötti meglehetősen szoros összefüggés (2. ábra) támaszt alá (Pálfai 1992a). Az Alföld térségében az emberi beavatkozások hatására lényegében a múlt század második felére kialakult a vízháztartás to vonásaiban máig is érvényes egyensúlyi állapota, ami belvízi-árvízi és öntöző létesítmények folytonos üzemével fenntartott, szabályozott művi állapot (Szesztay 1993, Orlóci-Szesztay 1994). A lefolyást és a vízjárást befolyásoló emberi beavatkozások az ármentesítések befejeztével sem szűntek meg. Az 1920-as években megkezdett erdőtelepítések nyomán az Alföld mai erdősültsége közel 10%-ra nőtt (Barna 1993). Folytatódtak a síkvidéki vízrendezések (Pálfai 1985). A vízfolyásokon létesített tározók, a folyók - mindenekelőtt a Tisza és a Körösök - közötti vízátvezetések, a folyók vízkivételei és vízbevezetései egyre növekvő mértékben befolyásolják a vízjárást. 1. ábra. Az évi legnagyobb vízállások (H g a) idősora (Vágás 1962) Fig. 1. Time series of the annual highest water level Bild 1. Zeitreihe der jährlichen Höchstwasserstände (H g a)
