Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Nováky Béla: A regionális klíma változás hidrológiai hatásai az Aföldön

Nováky Béla 289 2. ábra. A június-augusztus időszak legkisebb vízhozama (Tisza. Szeged) és az aszályossági index kapcsolata (Pálfai 1992a) Fig. 2. Relationship between the lowest flow of the River Tisza at Szeged, in the period June-August, and drought index Bild 2. Beziehung zwischen den Minimalabfluß der periode Juni-Augúst am Theißpegel Szeged sowie der Dürrekennzahl 1.2. A felszíni vizek főbb hidrológiai jellemzői és éghajlati összefiiggései A vízfolyások vízjárásának jellemzésére elsősorban a vízmérő szelvények vízállás és vízhozamészlelései szolgálnak alapul. Az árvédelmi töltések építését megelőző vízállásokat nem lehet homogénnek tekinteni a kiépítések után észlelt vízállásokkal. Ezzel együtt a Dunán, a Tiszán és egyes nagyobb mellékfolyóikon néhány szelvényben 100 évet is meghaladó vízállás adatsor áll a vizsgálatok rendelkezésére (V1TUKI 1994). A vízhozam adatsorok rövidebbek. Nincsenek átfogó vizsgálatok arra, hogy az évek során változó észleléstechnika, a vízhozamgörbék változásai, továbbá a közvetlen emberi beavatkozások milyen mértékben befolyásolják a vízhozam adatsorokat. A vízhozamok ellenőrzése általában a karakterisztikus vízhozamok (évi középvízhozam, szélső értékek) adatsorainak statisztikai ellenőrzésére szorítkozik. A síkvidéki területek lefolyásának észlelése többnyire a belvizes időszakokra, de ezek során is csak közvetett mérésekre (vízállás, szivattyúzási idő) korlátozódik (Pálfai 1986). Többé-kevésbé folyamatos méréseken alapuló lefolyás adatsorok előállítására a belvízi mintaterületeken van lehetőség. A lefolyási adatsorokat esetenként az analógnak tekintett vízgyűjtők mért lefolyás adataira vagy csapadékadatokra támaszkodva állítják elő (Szesztay 1956, VITUKI 1972). A belvízi lefolyás adatsorai - a számottevő emberi beavatkozások, mindenekelőtt a belvizek gyorsított elvezetését szolgáló művek jelentős fejlesztése ellenére - az 1961-1985 közötti időszakban általában eléggé egyöntetűek (Pálfai 1988).