Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Mika J.-Ambrózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T.: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében

Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái... 275 va felbontású megváltozás-mezőket valamilyen módon le kell skálázni a hatásvizsgálati szempontból érdekes kisebb régiókra. (Bartholy 1994, Mika 1994b) A globális éghajlati előrejelzések regional izálására két út kínálkozik: - Félempirikus és empirikus eljárások, ahol ún. klímaszcenáriókat definiálnak a történeti adatsorok és a statisztikus modellek segítségével. Itt a légkör-rendszer kényszerei, vagy egyáltalán nincsenek explicite definiálva, vagy csak az általános cirkulációs modellekben (GCM-ekbcn) szereplő nagyskálájú kényszerek légköri válaszai vehetők figyelembe. - Csatolt, vagy beágyazott modellező eljárások, ahol egy kisebb térségre vonatkozó ún. „limited arca model" (LAM) bele van ágyazva egy általános cirkulációs modellbe. Itt a régió feletti mezoskálájú légköri kényszereket egy finomabb felbontású rácson veszik figyelembe. Nem dönthető el melyik módszer közelíti jobban a valóságot, hiszen mindkét eljárásnak vannak korlátai és előnyei, s ezek nehezen számszerűsíthetők. 5.1. A kétszeres széndioxid koncentrációszint okozta feltételes egyensúlyi változások Ha valószínűségi előrejelzést kívánunk adni egy regionális/lokális térség csapadékviszonyaira, feltételezzük, hogy az üvegházgázok koncentráció növekedése által előidézett klímaváltozás nem következhet be a globális és a regionális cirkulációs folyamatok módosulása nélkül. Ezért első lépésben egy megfelelő makrocirkulációs rendszert kerestünk, ill. generáltunk: A Hess-Brezowsky-féle makroszinopükus típusokból évszakos összevonásokkal, egy új cirkulációs rendszert állítottunk elő (mindkét félévben 10 - 10 típus). Ehhez az NCAR-ból (National Center for Atmospheric Research, Boulder, Colorado, USA) kapott 700 liPa-os magassági mezők 40 éves napi idősorát használtuk. Előállítottuk az egyes típusok katalógusát, évszakos frekvenciáit, eloszlásfüggvényeit és egy sztochasztikus autoregresszív folyamattal modelleztük a makrocirkulációs kódsorozat és a területi csapadékok közötti kapcsolatot. A Max Planck Institut-ból (Hamburg) kapott 1 x C0

2 és a 2xC0

2-es koncentráció szintre vonatkozó általános cirkulációs modell eredményeket is tipizáltuk, majd az autoregresszív függvényünket az lxC0

2 soron teszteltük, illetve kalibráltuk. E pontosított függvénnyel adtunk csapadék-előrejelzést Magyarországra, ill. annak egy kiválasztott térségére, a Sió - Babilon vízgyűjtőterületére (28 csapadékállomás) azzal a feltételezéssel, hogy a jelenlegi szén-dioxid szint megduplázódik (Bartholy et al. 1994 a, b, с) A rendelkezésünkre álló, lehető leghosszabb csapadék idősorok és cirkulációs katalógusok felhasználásával lineáris ill. kvadratikus trendanalízist végeztünk. Míg a csapadéksoroknál (sem az egyedi állomások, sem a területi átlagok esetén) nem találtunk szignifikáns változásokat, addig a Hess-Brezowsky-Jéle (HB) cirkulációs típusoknál már látható némi tendencia. Vizsgálva a HB makroszinopükus rendszer gyakoriságainak ingadozásait az elmúlt 110 évben (1881-1990) kiemeltük a 3 - 3 leginkább csökkenő, ill. növekvő gyakoriságú típust. Megnéztük az egyes típusokhoz