Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja
A "Nyéki-Holt-Duna rehabilitációja 245 A Nyéki-Holl-Duna a folyó természetes evolúciója során valamikor lefűződött és megmaradt holtág, mely átlagos viszonyok között tó (7. ábra). A Gemenci Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területeinek egyike. Vízjárásának kedvezőtlen alakulását nemcsak a folyó szabályozásából eredő vízszintcsökkenés, hanem a csatlakozó, a vízellátását biztosító medreken, illetve fokokon történt átgondolatlan mesterséges beavatkozások is okozzák. Nyilvánvaló, hogy a Nyéki-Holt-Duna védelme érdekében ezeket fel kell számolni és vízjárást úgy módosítani, hogy az a szabályozások előttihez közelítsen. A terület belső tavainak ugyanis kimagasló a szerepe a terület halfaunájának folyamatos megújulása szempontjából. Ezek a területek a madarak fontos táplálkozó, pihenő és fészkelő helyei, a csatlakozó rétek és parti zónák pedig botanikai reliktumok élőhelyei. 2.2. A Gemenci Tájvédelmi Körzet védett természeti értékei A Gemenci Tájvédelmi Körzet védelemre érdemes területe ugyan a Duna szabályozásával illetve a fatermelésre törekvő erdőgazdálkodással alakult ki anüopogén hatással, de elemeiben (élőhelyekben és fajokban) megőrizte az ősállapotot. A folyó menti, vízhez kötődő, nagy diverzitású és nagy vitalitási! élő rendszer regenerálódó képességét figyelembe véve ez az ősállapot némi mesterséges segítséggel - a jelenleg kialakult helyzet ellenére - még rekonstruálható. Etre a legnagyobb biztosítékot a jellegzetes védett fajok megléte és nagy száma jelenti. 2.3. A Gemenci Tájvédelmi Körzet madárvilága és szerepe a folyó menti élő rendszerek fennmaradásában A teljesség igénye nélküli felsorolás a természetvédelmi szempontból különösen jelentős, az élőhelyre jellemző itt fészkelő és átvonuló fajokat tartalmazza: fekete gólya (Ciconia nigra), réti sas (Haliaeetus albicilla), kerecsen sólyom (Falco chemig), tötpesas (Hieraetus pennatus), békászó sas (Aquila pomarina), fekete harkály (Dryocous martinus), bakcsó (Nysticorax nycticorax), szürkegém (Ardea cinerea), kiskócsag (Egretta garzette), jégmadár (Alcedo attliis), nagykócsag (Egret ta alba), kanalas gém (Platalea leucorodia). E fajokra vonatkozóan a Gemenci Tájvédelmi Körzetben 1977 előtti mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre, így az „eredeti" állapotot csak becsülni lehet. A becsléshez a mostani állapot és a hasonló élőhelyek régebbi mennyiségi adatai használhatók fel. 1977 és 1993 között 215 madárfaj előfordulását sikerült bizonyítani a Gemenci Tájvédelmi Körzet területén vagy annak közvetlen, néhány km-es környezetében. Ezek közül itt fészkel kb. 110 faj. Az előfordult fajok közül legjelentősebb a Gemenci Tájvédelmi Körzetben rendszeresen fészkelő réti sas és fekete gólya. Jelenlétükkel jelzik a táplálkozó helyeik és háborítatlan fészkelő helyeik meglétét. Mindkét faj erősen kötődik a vizes élőhelyekhez.
