Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja
246 Szlávik L.-SzieberI J.-Zellei L.-Zsuffa I. 2.4. A tervezett műszaki beavatkozás hatása a halállományra A több, mint egy évszázados múltra visszatekintő vízépítési munkálatok ellenére, a gemenci Duna-ártér a természetvédelmi értékek és a halgazdálkodás szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű tájegysége a folyó magyarországi szakaszának. A főághoz kapcsolódó kiterjedt mellékágak, amelyekhez a legtöbb folyami halfaj egyedfejlődésének kezdeti, kritikus szakasza kötődik, meghatározó szerepet játszanak a halállomány természetes utánpótlásában és a haltáplálék szervezetek produkciójában. A halállomány viszonylagos gazdasága a halászat gazdasági eredményeiben is megmutatkozik. Az európai viszonylatban is kiemelkedően fajgazdag gemenci haifaima kialakulását és fennmaradását a térség vízi élőhelyeinek változatossága, valamint az év jelentős részében kedvező vízminőség tette lehetővé. Az elmúlt 100 évben a Duna halállománya megfogyatkozott, több halfaj rendkívül ritkává vált, illetve kipusztult bizonyos szakaszokról. Az eredeti, ősi halfauna számos faja az antropogén hatások által kevésbé érintett vízi élőhelyekre húzódott vissza, azonban az ilyen típusú területek, mint amilyenek a gemenci hullámtér mellékágai, évről évre zsugorodnak, feliszapolódnak, halivadék-nevelő élőhelyként alig funkcionálnak. A természetes jellegű folyószakaszok kiterjedése ma már annyira korlátozott, hogy a csak ott előforduló halfajok hosszú távú fennmaradásának kicsi a valószínűsége. A Duna veszélyeztetett halfajainak megmentése többnyire a teimészetes élőhelyeik rekonstrukciójával, esetenként az állományuk mesterséges utánpótlásával oldható meg. A Vén-Duna, Cseita-Duna, Nyéki-Holt-Duna rendszerében (7. ábra) tervezett élőhely rekonstrukciós beavatkozásokkal kialakítandó hidrológiai állapot megfelelő szabályozás esetén pozitív hatással lesz a halállomány teimészetes reprodukciójára. A csuka, compó, közönséges kárász stb. egyedsűrűsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a Duna Baja környéki szakaszán, ezért természetvédelmi szempontból különösen fontos ívóhelyeik rehabilitálása. A rekonstrukciós program megvalósulása, az érintett mellékágak élőhelyi változatosságát növelve, várhatóan emelni fogja a térség halfaunájának természetvédelmi értékét. Az élőhely rekonsünkciós beavatkozások halállományra gyakorolt hatásának értékeléséhez a legmegfelelőbb eszköz a halivadék közösségek struktúrájának elemzésén alapuló monitoring. 2.5. A Cserta-Duna áttöltésének problémája A Cserta-Duna 1 + 070 számú szelvényében egy áttöltés és csőáteresz található. Ez a teriilet vízforgalmát ugyan jelentősen nem befolyásolja, tájképi szempontból azonban a vízfolyás teimészetes képét nem kívánatos módon változtatja meg. Az áttörés akadályt jelent a vízen való közlekedés szempontjából is. A Gemenci Tájvédelmi Körzet területén a mellékvizeken az evezős csónakokkal való túrázás, illetve a kijelölt horgászhelyek megközelítése lehetséges. A motorcsónakos közlekedést tiltják. Az evezős vízi túrázás támogatása a védett terület bemutatásával kapcsolatban is az egyik legkisebb zavarást jelentő lehetőség.
