Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: A vízvédelem és az ember kapcsolatának változása: A vízgazdálkodás jövőképe a múlt eredményeinek tükrében

A vízvédelem és az ember kapcsolatának változása... 13 A múlt század második felétől (1850-75) felmérték a különböző nagyvárosok fogyasztását (I. táblázat) amely ma sem tűnik túlzónak. /. táblázat Város Vízfogyasztás, m-Vfő/nap Hamburg 0,127 Koppenhága 0,054 Párizs 0,114 London 0,116 Cambridge 0,136 Glasgow 0,165 New York 0,405 antik Róma kb. 0,400 Németországban 1879-ben kiadott kézikönyv szerint: „Az Angliában szerzett tapasztalatok alapján ajánlatos az egy főre eső napi vízigényt kb. 0,070 m /fő

/пар értékre tenni". A szükséglet mai értékét Németországban 0,140 m

3/fő/nap értékre teszik. A vízfelhasználások területén világszerte a hetvenes évek elejére egy megfelelő módon előrejelzett emelkedés volt megfigyelhető, ami egy 0,250-0,300 m

3/fő/nap háztartási vízigény jelentkezését okozta. Ugyanakkor viszont napjainkban a lakossági vízigények állandósulásával, illetőleg csökkenésével lehet számolni, ami különösen Magyarországon jelentős mértékű. Napjainkban a vízfelhasználás a hetvenes évek közepén mért értéknek megfelelő mértékű, amiben a ipari termelés visszaesésének is döntő szerepe van. A vízigények ilyen drasztikus mértékű visszaesése a nagy kapacitással rendelkező üzemeltető szerveknek esetenként igen komoly gazdasági és műszaki problémákat okoz. A közeli és távoli jövőben a vízigények további csökkenésével lehet számolni, elsősorban a díjak emelkedése miatt. Mindez a háztartásokat és az üzemeket takarékosságra és modem technológiák bevezetésére ösztönzi. Nincs messze az a jövő, amikor a háztartásokban és az iparban az ivóvíz és szükségleti víz a használati módoknak megfelelő megkülönböztetése elkülönített rendszerekhez vezethet. Az esővíz összegyűjtése és felhasználása kertöntözésre, WC öblítésre és talán mosásra a közeli jövő kérdései lehetnek. Megjegyzendő, hogy a lakossági fogyasztás döntő hányadát napjainkban a WC használatok teszik ki. A takarékos berendezések és az elválasztott rendszerek bevezetése a távlati és térségi ivóvízbázisok védelmét és olcsóbb tisztítási technológiák bevezetését is jelenthetik. A magyarországi helyezetet értékelve, leszögezhető, hogy az ivóvízellátás mennyiségi értelemben megoldottnak tekinthető, a fogyasztás spontán csökkenésével egyidejűleg foglalkozni kell a további takarékossági célú fejlesztésekkel, a vízbázisok mennyiségi védelmével.