Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: A vízvédelem és az ember kapcsolatának változása: A vízgazdálkodás jövőképe a múlt eredményeinek tükrében

14 Ha jós Béla Nagyon komoly gazdasági és jogalanyi problémák vannak az üzemeltetői rendszerek és szervezetek vonatkozásában, amelynek megoldása elengedhetetlen és sürgős feladat. 2.2. A közműves vízellátás minőségi kérdései A víznyerőhelyek vízminőségét a múlt században (Kézikönyv 1879) a következők szerint véleményezték: „A víznek, amelyet gyfijtőkutak, gyűjtőcsatornák (stb.) szállítanak, a tisztaságra vonatkozó, a szokásos felhasználását megfelelően kielégítő szabályai vannak. Másképp áll a dolog a folyókkal és a tározó tavakból történő vízkivétel esetében, ahol az a feladat, hogy a vizet, mielőtt a lakásokba vezetnénk, tisztítani kell, jóllehet ez egyszerű berendezések segítségével keresztülvihető." „A víztisztításnak nem kevesebb, mint 6 féle módját különböztetjük meg, úgymint desztilláció, oxidáció, derítés-ülepítés, rostálás, szűrés. Alapvetően az első hármat a használatból kizártnak tekinthetjük, jóllehet ezek mindamellett ismeretes vonatkozásokban kacsolódnak a vízépítéshez". Németországban a közműves ivóvízellátáshoz szükséges vizet kb. 3/4 részben a talajvízből és csak 1/4 részben a felszíni vízből nyerik, addig Magyarországon 90% kielégítése felszín alatti vizekből történik, így a felszín alatti készletek védelme fontos és szükséges. Ennek ellenére a vízkészletek minősége helyenként fokozatosan romlik, a biztonságos és szigorú előírások teljesítése érdekében fokozott mértékű kezelési beavatkozások szükségesek. Egy mai vízkezelő mű általában már több tisztítási eljárást foglal magában, mint az ülepítés, derítés és szűrés. A jövő kilátásait illetően, fokozottan meg kell fontolnunk és figyelembe vennünk azokat a jelentéseket, amelyek egyre több és egyre mélyebb kutak esetén tudósítanak a megemelkedett nitrát értékekről, vagy növényvédő szer nyomokról, amelyek esetenként már a határérték fölött vannak. Ebben a tekintetben a vizek védelme az embertől egyértelműen sikertelen volt, mivel éppen az emberi eredetű szennyező anyagok azok, amelyekre a jövőben „a vizek védelmére az ember érdekében" a legtöbb gondot kell fordítani. Ezért Magyarországon a tervezett vízbázisvédelmi programot a lehető legrövidebb időn belül ki kell dolgozni, a végrehajtás sürgető nyomása alatt. t 3. Szennyvíz-elvezetés, szennyvízkezelés A lakossági szennyvizek elvezetésével a múlt század közepén kezdtek szerte a világon foglalkozni. Ennek ellenére azonban a század második felében több városban rendkívül visszás állapotok uralkodtak, amint egy 187l-es Berlinből szóló leírás is jelzi: „A piszkos víz a házakból árkokban folyik ki a járda mellett húzódó hirhedt lefolyókba, onnan a Spreebe és annak csatornáiba, környezetünkben szörnyen fertőzve a levegőt".