Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
1. füzet - Goda László: Tározók árvízcsökkentő hatásának számítása
88 Tározók árvizesükként") hatásának számítása pen annak csúcsában metszi (2. ábra). Ez abból adódik, hogy a tározó vízállása - ennek megfelelően az alvízre jutó vízhozam - addig növekszik, amíg az érkező hozam a távozót meghaladja. Egyúttal a metszékhez tartozó időpontban lesz a legnagyobb a tározás éitéke. Megjegyezzük, hogy ha az árvíz rögzített állású, „kezelés nélküli" zsilipen átjut az alvízre, a pillanatnyi vízhozam ugyancsak a tározott víz magasságának függvénye, így ugyanahhoz a modellhez jutunk, mint a íixkiiszöbű bukós árapasztó esetén. A megoldáshoz írjuk fel a (2) tározási egyenlet diszkrét időfüggvényekre értelmezett következő alakját: ЛУ = V, - V, _ , = Qf l - 1 • A 1Qa i - 1 -Af (9) A (9) egyenletnek azonban két ismeretlenje van, Q. u és V,. CQai-i és V\.\ mindig a számítás előző lépéséből következik). Ismerjük viszont az árapasztó műtárgy hidraulikai összefüggésekkel, vagy hitelesítés eredményeképp adott vízhozamgörbéjét, azaz a Q b=f\W) (10) összefüggést, (ahol H a tározó vízállása) továbbá a H vízállás és a tározó V térfogata között fennálló H=f 2(V) (11) fin. morfológiai kapcsolatot. A (10) és (11) összefüggésekből pedig előállítható a Qh=f(Y)=f l[f 2(V)] (12) kapcsolat, az ún. „routing görbe". Feltételezve, hogy a víz a tározóból csak a bukón át távozik, a kilépő vízhozam öa=Qb> így a (12) összefüggés felhasználásával a (9) egyenlet látszólag megoldható. Valójában azonban a ( 11) és ezen keresztül a ( 12) képletek a természet által adott, és ezért matematikai függvénnyel le nem írható kapcsolatokat fejeznek ki, így analitikus úton a megoldáshoz nem juthatunk el. A kézi feldolgozás számára alkalmas számítási eljárás nem áll rendelkezésre, ún. grafoanalitikus módszert viszont több szerző is kidolgozott. Ezek közül legismertebb a nálunk Sorrensen módszerként isméit szerkesztési eljárás, amely a műszaki alkalmazásokhoz megfelelően precíz megoldást ad, bár használata igen munkaigényes (Mohos 1964). A Sorrensen módszer alkalmas a tározót elhagyó teljes ß a(t) árhullámkép meghatározására. Ugyancsak a fixküszöbű bukós árapasztóval ellátott árvízcsökkentő tározók térfogatszükségletének gyors becslésére szolgál a Bukovszky-Marone féle szabály, mely szerint ha az érkező árhullám térfogata V f, csúcshozama Öf ma x, amelyet 0. jnia x-ra kívánunk redukálni, azaz a redukció aránya
