Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

442 Pálfai Imre országon és a Tiszántúl keleti szélén mérsékelt aszály (PAI = 6-8), beljebb közepes erősségű aszály (PAI = 8-10), az Alfólcl nagy részén súlyos aszály (PAI = 10-12), illetve a Tisza menti területeken rendkívül súlyos aszály (PAI > 12) alakult ki. Néhány állomás (Kistelek, Szarvas, Tiszakécske) az index egészen szélsőséges, 14 feletti értékével tűnik ki. Az aszályossági index 1993. évi országos átlaga 9,04 "Cl 100 mm. Ez az 1992. évinél kisebb, az 1990. évinél viszont valamivel nagyobb. Az ország különböző térségeiben természetesen ettől eltérő sorrend is tapasztalható. Ezt igazolja a 7. ábra, melyről leolvasható, hogy egy adott területen 1990-93 között melyik évben volt a legerősebb aszály. A pontozással külön is kiemelt 1993. esztendő toleg Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun, valamint Nógrád megyében került az első helyre. Az 1931-93 közötti öt legnagyobb aszály jellemző adatait a II. táblázatban foglaltuk össze. Az aszályossági index országos átlaga szerint az 1993. évi aszály - az 1952. és az 1992. évit követve - harmadik a nagyság szerinti sorban. Állomásonként vizsgálva az aszályossági index 63 éves adatsorait, megállapíthatjuk, hogy néhány állomáson (Balassagyarmat, Kalocsa, Szarvas, Szolnok, Zalaegerszeg) 1993-ban adódott ki a legnagyobb érték. E helyeken az ilyen erősségű aszály átlagos visszatérési ideje 70-100 év. Az 1990. és az 1992. évi aszályhelyzet értékelésénél (Pálfai 1991,1993) az aszályossági index állomásonkénti eloszlásvizsgálatát az 1931-87 közötti adatsorral végeztük. Most az 1993-ig meghosszabbított adatsort használtuk, s ezzel - az 1990., az 1992. és az 1993. évi rendkívüli aszály hatására - a korábbiakhoz képest kissé eltérő eredményt, a jelzett aszályokra rövidebb visszatérési időt kaptunk. Bár az adatsorok (a 63 elemes minták) a Szmirnov-Kolmogorov-féle vizsgálat szerint - az adatsort közei« táján ketté osztva - 95%-os szinten általában egyöntetűek, vagyis az elemek azonos eloszlásból számiaznak, mégis fölvetődik annak a gondolata, hogy a legutóbbi évek kiugró adatai, már a sokat emlegetett éghajlatváltozás kezdeti jelei. Az 1993. évi országos aszály előfordulási valószínűségét az index országos átlagai 1931-93 közti adatsorának eloszlásvizsgálata alapján határoztuk meg. A 9,04érték előfordulási valószínűsége - a Gumbel-Шс eloszlásfüggvény szerint - 4,5%, azaz az 11. táblázat Az 1931-1993 közötti öt legnagyobb aszály jellemző adatai Sorrenci a PAI alapján Év PAI C/100 mm 'iv-vin °C n "x-VIll mm T ' max d НЛТ 1. 1952 10,7 18,9 37 266 36 1,17 2. 1992 9,9 18,8 37 268 29 1,15 3. 1993 9,0 18,0 30 268 25 1,19 4. 1990 8,8 17,4 26 268 33 1,13 5. 1935 8,7 17,5 26 271 30 1,16 1931-90. évi közé|)érték 4,7 17,2 16 390 20 1,00