Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az 1993. évi aszály Magyarországon 443 átlagos visszatérési idő 22 év. Rendkíviilibb eseménynek számít az, hogy kél olyan erős aszály, mint az 1992. és az 1993. évi, közvetlenül egymás után fordult elő. E két évre vonatkozó PAI-középérték 9,45 °C/100 mm. Ilyen magas kétéves átlagra még nem volt példa. Ennek előfordulási valószínűsége 1,5%, vagyis az átlagos visszatérési idő 66 év. Korábban 1946-47 volt a két egymás utáni legaszályosabb esztendő, 7,40 °C/100 mm-es PAI-középértékkel. Ugyancsak példa nélküli sorozat, hogy négy éven belül három olyan szélsőségesen aszályos év legyen, mint 1990-93 között az 1990,1992 és 1993. Ilyen szempontból a korábbi rekordsorozatot az 1949-es,az 1950-esésaz 1952-es aszályos évek alkották. Az index négy évi középértéke ebben az esetben, tehát 1949-52 között 6,80 °C/100 mm, míg az 1990-93 közötti években 7,98 "C/100 mm. Az 1983 óta tartó aszályos periódus immár 11 éves hosszúságú. Századunkban ez is rekordnak számít, mert hosszabb, mint az 1943-52 közötti, eddig ismert legtartósabb (tíz éves) aszályos időszak. A PAI tíz éves átlaga ekkor 6,09 °C/100 mm, az 1983-93 közötti 11 éves átlag pedig 6,26 °C/1()0 mm. Az 1931-93 időszakra elvégzett trend-vizsgálat - igaz, 95%-nál kisebb szignifikaneia szinten - igen mérsékelt pozitív iránytangenst eredményezett, az utóbbi húsz év (19741993) adataiból viszont erősen emelkedő tendencia mutatható ki (a PAI trend-vonalak iránytangense 0,233). Nagy és nehezen megválaszolható kérdés, hogy tovább folytatódike a máris rendkívül hosszúra nyúlt száraz időszak, vagy megint visszatérnek a nedves évek? Az 1993. évi aszály következményei nagyon súlyosak voltak. A főbb gazdasági növények hozama a jó évek terméséhez viszonyítva 30-40%-kal csökkent. Pontosan nem lehet tudni, hogy ebből mennyi írható az aszály rovására, mert ebben az évben különösen fölhalmozódtak a hátrányos körülmények (az aszályon kívül a tulajdonviszonyok rendezetlenségéből eredő problémák, a talaj tápanyagtartalmának csökkenése stb.). A pénzben kifejezhető összesített aszálykár hozzávetőleges becslés szerint 50 milliárd Ft-ra tehető. Sok nagyüzem felbomlását és közel 300 ezer kistermelő tönkremenetelét az aszály is siettette. A terméscsökkenés nehezítette, illetve egyes áruféleségeknél lehetetlenné tette az exportkötclezettségek teljesítését, s mezőgazdasági importunk növelését váltotta ki. Magyarország egyébként is válságos, a kedvezőtlen külgazdasági viszonyok által is nehezített gazdasági helyzetét 1993-ban az aszály még jobban elmélyítette. Az öntözéssel némiképp enyhíteni lehetett a károkat. A folyók vízkészlete az átlagosnál természetesen jóval kisebb, de az 1992. évinél több volt. A nagy szárazság ellenére az öntözővíz-szolgáltatás rendben, különösebb fennakadás nélkül folyt (Szilárd 1993). A statisztikai adatszolgáltatások előzetes összesítése szerint 1993-ban öszszesen 2200 km

2 területet öntöztek meg. Főműves vízszolgáltatás révén és egyedi vízkivételekkel öntözésre összesen 430 millió m

3, a halastavak számára 420 millió m

3 vizet használtak föl (Vaszilievits S. György szíves közlése). A kormányzat az öntözőgazdaságokat több gyorsintézkedéssel támogatta. Többek között elengedték a vízkészlet-járulékot és megtérítették az öntözővíz-szolgáltatás költségének egy részét.