Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Sisák I.-Pomogyi P.: A Zala tápanyagterhelésének vizsgálata

422 Sisák l.-Poinogyi P. A foszfor azért különösen alkalmas a kiülepedés-felkeveredés folyamatainak a tanulmányozására, mert a felszín alatti hozzáfolyás által okozott foszforterhelést gyakorlatilag elhanyagolhatjuk, így csak a szennyvíz és a felszíni eredetű foszforral kell számolnunk. Az eredményeket értékelve megállapíthatjuk, hogy 4,9-5 m

3 s

_

l vízhozamig az alapfolyamatokat tekintve felszíni hozzáfolyással nem kell számolnunk. Nem valószínűsíthető tehát, hogy ebben a vízhozam tartományban erózióból származó foszfor kerülne a folyóba. Jolánkai ( 1976) más körülmények között (Tetves-patak) úgy találta, hogy az alapvízhozammal az összes foszfor mennyiség 18%-a szállítódik, míg egy másik eredmény szerint (

Minshall cit. in Jolánkai-Pintér, 1982) a talajvíz hozzáfolyásbál adódó foszfor mennyiség az összesnek csak 5%-a. Bernhardt et al. (1978) is csak 0,01 g m3 foszfor töménységgel számol a talajvízben. Az általunk elemzett 648 fenékpusztai mérési adatból adódó összes foszfor mennység 54,5%-ban szennyvíz, 45,5%-ban pedig felszíni eredetű. Figyelembe véve a vizsgált időszakban az 1988-as adat alapján feltételezett szennyvíz hozamot (0,52 m

3 s1) a talajvízből adódó felszín alatti hozzáfolyás legna4. ábra. A Zala által szállított partikiilált foszfor Figure 4. Particulate phosphorus load of the River Zala Bild 4. Das vom Zala-Fluß geförderte partikidierte Phosphor Рис. 4. Орто-фосфор, транспортируемый р. Зала