Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Sisák I.-Pomogyi P.: A Zala tápanyagterhelésének vizsgálata

A Zala tápanyagterhelésének, vizsgálata 423 gyobb értékét 4,9-0,52 = 4,38 m

3 s1r

c becsülhetjük és így számíthatjuk a napi felszín alatti eredetű vízmennyiséget (V

d

s). A Zala folyó 5 m

3 s

_

I fölötti vízhozamai már részben a felszíni hozzáfolyásból származnak. Csak a vizsgált adatsort tekintve az összes vízmennyiség (447 millió m

3) 4,4%-a szennyvíz, 47,9%-a felszín alatti, 47,7%-a pedig felszíni eredetű (5. ábra). A Zala által szállított összes vízmennyiségben a felszíni és felszín alatti hozzáfolyás kb. 50-50%os aránya megegyezik Joó-Lotz (1980) adataival. Ez megerősíti az általunk a felszíni lefolyás alsó határaként 4,9 m

3 s1ban megállapított érték helyességét. Ha a felszín alatti hozzáfolyás becsült mennyiségének (214 millió m

3) és Bernhardt et al. (1978) adatainak (0,01 g in 3 DP) szorzatával számoljuk a felszín alatti hozzáfolyással bejutó foszfát-foszfor mennyiségét, az 2,2 t-nak adódik, ami az összes foszfornak csupán 1,3%-a, azaz elhanyagolható mennyiség. Nem követtünk el tehát lényeges hibát, amikor figyelmen kívül hagytuk. A Zala folyó kis vízhozamnál tapasztalt foszfor visszatartását (Jolánkai 1986) a foszfát adszorpció és a kiülcpedési folyamatok is bizonyítják. Ezzel egyidejűleg azon2.5 10 15 Vízhozam,

Q,m

3.s"' 5. ábra. A Zala napi vízmennyisége és annak forrásai Figure 5. Daily flow rate and composition of the Zala river flow Bild 5. Tägliche Wasserfrachten des Zala-Flusses und deren Ursprünge Рие. 5. Суточный сток воды р. Зала и его источники