Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits I.: A víz mint katasztrófatényező

412 Petrasovits Imre Dr. Juhász Árpád 1992-ben megjelent „Katasztrófák évtizede" c. könyvében írja, hogy a katasztrófának nincs pontos definíciója. О a biztosító társaságokra hivatkozik, akik az olyan természeti csapást minősítik katasztrófának, ahol az áldozatok száma meghaladja a 20-at vagy az anyagi kár 6 millió USD-t. Úgy vélem, hogy ez túlzottan leegyszerűsített definíció. A probléma ennél összetettebb és egyben árnyaltabb megközelítést igényel. Katasztrófa alatt bármilyen anyag, energia és/vagy értékrendszer hirtelen bekövetkezett összeomlását, pusztulását értem. Ezeknek a hirtelen változásoknak matematikai vizsgálatával foglalkozik a katasztrófaelmélet, amelynek az alapjait az 1960-as évek elején René Thom francia matematikus rakta le és Christopher Zeeman fejtette ki részletesen. Azóta az elmélet további fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására számtalan tanulmány és példa született, mind társadalmi és természeti jelenségek, mind pedig az egyéni katasztrófák leírására. A katasztrófát jelentő változások lefolyási ideje-a hirtelen—jelenthet órákat, napokat, vagy akár éveket is. Ez függhet a jelenségek minőségétől, meghatározhatóságától, pl. más lehet egy árvíz és más egy vulkánkitörés esetén. Melyek azok az értékrendszerek, amelyek katasztrófája az emberi lét szempontjából kiemelkedően fontosak? Ilyennek azokat az értékeket vagy értékrendszereket tekinthetjük, amelyek valamilyen társadalmi vagy egyéni igényeket elégítenek ki, vagy ilyenek kielégítésére alkalmasak. Ezek lehetnek: - humán erőforrás rendszerek, - biológiai erőforrás rendszerek, - ökológiai erőforrás rendszerek, (ezen belül a funkcionális és strukturális alrendszerek), - geológiai erőforrás rendszerek, - ökonómiai (mikro vagy makroökonómiai), - technológiai (ezen belül szolgáltatási és termelési) - infrastrukturális rendszerek -ökológiai, - művi (közlekedés, informatikai) - esztétikai rendszerek, - előszercteti rendszerek (pl. személyes ragaszkodás egy - általa jelentősnek tartott — értékhez), Keletkezésüket, létezésüket tekintve ezek a sérülékeny értékrendszerek lehetnek: - megújíthatók és nem megújíthatók - megújulok és nem megújulok. Katasztrófák okai egyrészt természetiek, másrészt emberiek. A kettő sajátos interakciója is lehet pl. erdőtüzek, szárazság, sivatagosodás. Mai ismereteink szerint a természeti katasztrófa okok lehetőségének egy része kiszámítható, más része azonban kiszámíthatatlan. A katasztrófák emberi forrásai az emberi mulasztás, vagy cselekvés, amelyek lehetnek: - szándékosságból, - gondatlanságból vagy - tudatlanságból eredők.