Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits I.: A víz mint katasztrófatényező

A víz mint katasztrófatényező 413 Sajnos 100%-os biztonsággal ezek az emberi források nem zárhatók ki teljes mértékben és végleges a katasztrófa okok kialakulásából. A kataszü'ófa hatások méretei lehetnek: - mikro, - mező vagy - makro léptékűek. A kataszüófa hatásai pedig: individuális vagy közösségi, ill. lokális, regionális és globális jellegűek. A katasztrófa természeti- és térbeni hatásai a bekövetkezés id(")|X)ntjáb;m mindig értékpnsztitók. Mellék- és utóhatásaiban azonban lehetnek értékteremtő elemek és hatások is. У A vázolt értékrendszerek pusztulása és ezek negatív hatása a minőségi és mennyiségi károkkal számszerűsíthetők: az elpusztult rendszer mint strukturális, az elmaradt hozam mint funkcionális érték (pl. a termések vagy szolgáltatások stb.), rekonstrukció vagy rehabilitációs ráfordítások, az elpusztult rendszer - táviad (idő és térbeli) negatív hatásai, humán értékvesztés (élet, egészségi, pszichikai, erkölcsi, jogi, esztétikai tartalmú értékek). Mindezek pénzbeni értéke, ill. ára. A kár számításának elvi és módszertani lehetőségeiről nagy viták folynak. Sokan a humán értékek pénzben való kifejezhetőségét eleve elképzelhetetlennek tartják. Értékrendszerek összeomlásának, pusztulásának következtében a károk jelentős részénél vitatott az értékvesztés pénzben való kifejezhetősége. Az értékelés rendkívül szubjektív módszerekkel végezhető. A bírói ítélkezés legbonyolultabb területei. Számításba kell azonban még venni, hogy egy katasztrófának lehetnek térben és időben máshol és máskor jelentkező olyan negatív hatásai, amelyek a katasztrófa mértékét, mint közvetett károk, jelentősen növelhetik. Lehetséges azonban olyan pozitív hatásokra is számítani, amelyek vagy ugyanott vagy máshol bizonyos idővel a szétesett értékrendszerek tagjainak más új értékrendbe való beépülésével értékáünentést jelentenek. Eire példa egy Nílus-árvíz, amely falvakat pusztít cl, de az árvízből visszamaradt lerakódó iszaptömeg jelentős mértékben növel i később az adott térség agroökológiai potenciálját, a lakosság élelemmel történő ellátásnak lehetőségét. Nem kívánok foglalkozni azzal a jogi rendezetlenséggel ami, ma még jellemzi a kataszü'ófa helyzetek hazai jogi szabályozását. Szükséges, hogy a kormányzat minél előbb törvénnyel, és ha szükséges alkotmány módosítással is, biztosítsa egy korszerű jogrend kialakítását, meghatározva a katasztrófa fogalom tartalmát és a természeti vagy antropogén eredetű csapások esetén követendő állami-, önkormányzati-, intézményi és állampolgári magatartást, a kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Külön szeretném aláhúzni - az európai jogharmonizáció keretében rendezendő - nemzetközi jogi szabályozás nélkülözhetetlenségét. Mindenek előtt határszomszédainkkal közösen kell kodifikálni a katasztrófa és ezen belül - számunkra különösen fontos - vízi katasztrófa megelőzés, elhárítás és védelem