Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Kuti I.: A vízszennyezési bírság alkalmazásának francia gyakorlata

A vízszennyezési díj alkalmazásának francia gyakorlata 395 szín alatti vizek jellemzésére az 19K4-bcn megjelent MI-1(M33/3-84 műszaki irányelvekben meghatározott vízminőségi paraméterek, azok különböző szempontokból (ivóvíz, ipari víz, öntözés, halgazdaság stb.) kívánatos és tűrhető határértékei az irányadóak. A leggy;ikrabban alkalmazott vízminőségi paraméterek a következők: a kémiai oxigénigény (KOI), a biológiai oxigénigény (BOI), a szilárd anyagok (fizikai szennyezések), a nitrogénvegyületek, ammónia-ammóninm, nitrátok, fenol, zsírok, olajok, detergensek, halogén szerves vegyületek, a foszfor és vegyületei, az oldható sók és vegyületeik, a különböző nehézfémek (Hg, Cd, Pb, stb.), különböző fémek (Cn, Ni, Cr, stb.) és vegyületeik, a „gátló"- és egyéb toxikus anyagok (inhibitorok), bakteriológiai szennyezés, peszticidek, esővíz, a hőmérséklet, a szag, a látvány. Megjegyzendő, hogy egyrészt a fent felsorolt paraméterek között átfedések vannak, másrészt a különböző paraméterek sem függetlenek. Elvileg számításba kellene vennünk a különböző szinergikus hatásokai is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a téma interdiszciplináris jellegéből adódóan a szennyezési díjak bevezetése csak a különböző szakemberek (vegyészek, biológusok ökológusok, hidrológusok, mérnökök, agrárszakemberek, jogászok, közgazdászok, |X)litikusok stb.) szoros együttműködése esetén lehet eredményes. A felsorolás nyilván sok szempontból bírálható. Ez is mutatja, hogy a közgazdász sem nélkülözheti a tennészettudományos szakemberek segítségét. A vízminőség fogalmát ezen túlmenően azért is nehéz egyértelműen definiálni, mert a különböző felhasználók (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, lakosság) különböző, általában szubjektív szempontjait kellene figyelembe venni. (A lakosság pl. előtérbe helyezné az olyan - más szempontból kevésbé fontos - paramétereket, mint a látvány vagy a szag.) A francia gyakorlatban а vízszennyezési díj díjalapjának meghatározásához az 1975-ös miniszterelnöki rendelet (DECRET № 75-996 du 28 octobre 1975 portant application des disposition de l'article 14-1 de la loi modifiée du 16 décembre 1964 relative au régime et à la répartition des eaux et à la lutte conüe leur pollution -Journal Officiel du 30 octobre 1975) 3. cikkelye, és a végrehajtási utasítás (ARRÊTÉ du 28 octobre 1975 pris en exécution des articles 3, 5, 6, 10, 11 et 15 du décret n° 75-996 du 28 octobre 1975 portant application des dispositions de l'article 14-1 de la loi du 16 décembre 1964 modifiée relative au régime et à la répartition des eaux et ù la lutte conüe leur pollution -Journal Officiel du 7 novembre 1975 et rectificatif J.

О

. du 29 novembre 1975) 1. cikelye szerint a következő fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai paramétereket kell figyelembe venni: - a víz szilárdanyag tartalma (

matières en suspension - MES ) az oldható sók feloldódása után; - az oxidálható anyagok (

matières oxidables - MO) mennyisége a vízben, az ülepíthető anyagok két órai elválasztása (dekantálása) után; ezeket az anyagokat a kémiai és a biológiai oxigénigény öt napra vonatkozó mutatójának súlyozott áüagával fejezik ki: MO-(KOI+2 BOI

5)/3 ; - az oldható sók; a kibocsátott víz oldható só tartalmát a víz vezetőkéi>ességének mérésével becslik, ez utóbbit mlio/cm-ben kifejezve; a kibocsátott só mennyiségét a vezetőké|)esség és a kibocsátott víz térfogatának szorzataként adják meg;