Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Kuti I.: A vízszennyezési bírság alkalmazásának francia gyakorlata

394 Kitti István számos egyéb tevékenységet is folytat, a szó szerinti fordítás tehát ebből a szempontból sem lenne szerencsés. A vízügyi igazgatóság „igazgatótanácsa" (

conseil d'

administration) ennek a „kömyezeti-közigazgatási-közszolgáltatási-gazdálkodó" egységnek az operatív szerve. A stratégiai szerv „a vízgyűjtő vízügyi bizottsága" (

comité de bassin), amely meghatározza a tevékenység alapelveit, főbb irányait. Az igazgatóságok a vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan sokrétű tevékenységet fejtenek ki: az információgyűjtés és -nyújtás, az oktatás, a műszaki- és gazdasági tanácsadás, a különböző társadalmi és gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás, a közöttük való közvetítés, a tevékenység középtávú tervezése és koordinálása mind feladatkörükbe tartozik. Ebben az intézményi-szervezeti keretben zajlik a vízi erőforrásokkal való gazdálkodás és a vízminőség védelmére irányuló tevékenység szervezése, támogatása, melynek fontos eszköze a különböző vízdíjak rendszere. A vízdíjakból képződő bevételek adják az igazgatóságok pénzügyi forrásait. A vízhasznosításhoz kapcsolódóan - amint általában másutt is - Franciaországban is számos, különböző díj járul (pl. vízhasználati díj, csatornadíj stb.), de mi elsősorban az emisszióarányos (szennyezési) díjakkal foglalkozunk. 3. A vízszennyezési díj jellemzői A szennyezési díjakkal kapcsolatosan a következő fogalmakat kell megemlítenünk. A díjalap a környezetbe kibocsátható szennyezőanyagok közül egyes meghatározott szennyezőanyagoknak időegység (általában egy év) alatt emittált, szennyezőanyagonként jól definiált mennyisége, amely a díjfizetés alapjául szolgál. A díjfizetők köréi, azaz azon szennyezőket, akik a jogszabályok szerint adót kötelesek fizetni az általuk kibocsátott szennyezőanyagok után, részben már a díjalap definíciója meghatározza, másrészt technikai paraméterek, ágazathoz való tartozás, jogi vagy közigazgatási szempontok, vagy egyéb jellemzők megadásával, jogi úton jelölik ki, szabják meg. A díjfizetők köre nem esik feltétlenül egybe a nyilatkozatra kötelezettek körével, azaz azokkal a szennyezőkkel, akiknek „(szennyezési) adóbevallást" kell készíteniük a jogszabályok szerint. A díjkulcs a díjalap egysége után fizetendő díj (adó). 3.1. A díjalap A legfontosabb vízminőségi jellemzőket (immissziós paramétereket) rendkívül sok szennyezés (emisszió) módosíthatja: több tucatnyi olyan szennyezőanyagot tartunk számon például, amelyeket igen elterjedten és gyakran bocsátanak a vízi környezetbe. Magyarországon a hatvanas évek elején a vízügyi vezetés előterjesztésére megalakult a szennyvízbirséig jogintézménye. A vízminőség-szabályozás érdekében a vízminőségi jellemzőket а felszíni vizek minőségének jellemzésére az Országos Vízügyi Hivatal által 1985-ben kiadott MI-10-172/3-85 sz. műszaki irányelvekben, illetve a fel-