Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Juhász József: A hulladék okozta kockázat

172 Juhász József 2.6. A szennyezés hígulása és lebomlása A szennyezés lebomlása a szennyezés osztályozása szerint lehet gyors, közepes, hosszú idejű, végül lehet olyan szennyezőanyag, ami nem bomlik le. A rövid idejű a kedvező és a hosszú idejű kedvezőtlen. A nem bomló anyag nem maradhat a katasztrófa helyén, azt onnan el kell távolítani. A szennyezés hígulása kis mennyiségű szennyanyag esetén a felszín alatti vízben is jelentős lehet, ezért ezt meg kell vizsgálni. Nagyobb tömegű szennyezőanyag kijutása esetén azonban erre már nem számithatunk. Felszíni vízbe jutó szennyezés hígulása lehet olyan mértékű, hogy az már nem lesz a megengedettnél nagyobb mértékben káros. A koncentráció csökkenés az oldott szennyezés mellett olyan keverék esetében is jelentkezhetik, ami a felúszó szennyezéseknél a „hígulást" célszerű figyelmen kívül hagyni. A hígítás csak tüneti kezelés, mert nem csökkenti a szennyanyag mennyiségét csak töménységét. Speciális helyzet az amikor a rendkívüli szennyezés szennyvíz csatornahálózatba kerülhet, vagy vízhasználatot veszélyeztet közvetlenül (például öntözővíz csatornába, halastóba, üdülő, vagy horgászvízbe kerülhet). Ebben az esetben a károkozást mindenképpen az igen kedveződen csoportba kell sorolni. 2.7. A szennyezés felhalmozódása A szennyezés a kőzetben úgy is csökkenhet, hogy a terjedés során kiszűrődik, vagy részben kiszűrődik. Ez az igen gyakori jelenség kétféle megítélést kíván. Egyrészt a terjedési terület csökkenése miatt kedvező a károkozás szempontjából. Másrészt azonban a kiszűrődés akkumulációval jár, ami a koncentrálódás miatt helyi maximumokat okozhat, mely igen veszélyes lehet. A koncentrálódás felszíni víz esetén is jelentkezhetik a víznél sűrűbb szervesanyag esetén. Közvetve pedig a növényi élet során a növényekben jelentkező elsődleges felhalmozódás miatt, amit az állatvilágban bekövetkező másodlagos felhalmozódás követ. Ez a biológiai akkumuláció viszonylag lassú folyamat így megakadályozására a felszín alatti jelenségekhez hasonlóan van elegendő idő. 3. A potenciális kár A közvetlen kár mellett, amit a rendkívüli szennyezés okoz figyelemmel kell lenni ana a közvetett kárra is ami az elszennyezett víz miatti termeléskiesés, természeti kár stb. miatt jelentkezik, illetve jelentkezhet. A kár nagysága, azaz a kockázat szempontjából külön választandó a biztosan bekövetkező közvetett kár és a különböző valószínűséggel várhatóan bekövetkező káreset. Az ízrontó anyag következtében pékiául bizonyos élelmiszeripari teimékek károsodhatnak, vagy használhatatlanná válnak. Egy felszíni vízmű vízbázisát érő kőolajszennyezés miatt például az ipartelepek termelését a vízhiány biztosan módosítja.