Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

132 Dr. Gulyás Pál Az életközösségek élettevékenységének matematikai modellezése során olyan rendszerekről kaphatunk információkat, amelyebe különböző fizikai és kémiai tényezők, ill. azok törvényszerűségei is hatnak. A helyes matematikai modell felépítésekor ezért ismerni kell azokat a kapcsolatokat, amelyek az életközösségekben végbemenő anyag-, és energiaáramot meghatározzák. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy ezeket a folyamatokat az épülő vízi műszaki beavatkozás kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja. Ezen bonyolult problémák miatt nem sikerül minden esetben olyan modellt készíteni, amely minden feltételnek megfelel. A matematikai modellek jelentősége éppen abban rejlik, hogy elkészítésükhöz nem szükséges az összes vizsgált folyamatot és jelenséget figyelembe venni, de a különböző típusú, nagyszámú alapadat a pontosságot természetesen növeli. Fontos, hogy a matematikai modellezés során ne veszítsük el a kapott adatok, ill. a vízi létesítményekben lejátszódó különböző folyamatok hipotézisének adekvátságát. A számításos módszerekkel kapott eredményeket ezért ökológusokkal ellenőriztetoi és szükség esetén korrigáltatni kell. A vízi ökoszisztémák életfolyamataiban vannak ugyanis olyan elemek, kölcsönhatások, amelyek mennyiségileg nem fejezhetők ki. A vízi életközösségre gyakorolt hatás értékelésének az. alapja tehát a beavatkozás előtti és utáni állapot összehasonlítása. Mértékének megítélésekor fontos azoknak a ható tényezőknek a kiválasztása, ;unelyeknek optimálisnak kell lenni ahhoz, hogy egy műszaki tevékenység hatásának kitett vízi életközösség összetétele, működése és a víz minősége ne változzon meg, ill. az esetleges változás a víz felhasználhatósága szempontjából ne legyen káros irányú. 5, A vízminőség jellemzése A vízépítési tevékenység vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának értékelésekor az egyik legfontosabb feladat a vízminőség, ill. annak változásának jellemzése. A legtöbb esetben a vizek hidrológiai és hidraulikai viszonyaiban alapvető változások következnek be, ezért a vízminőség értékelését gyakorta a szokásostól eltérő összetevők felhasználásával kell elvégezni. A beavatkozások alkalmával elsősorban a víz felhasználhatósága változik meg, ezért az. értékélés alapját az ivó-, és ipari valamint a mezőgazdaság számára szolgáló vizekkel szemben támasztott követelmények képezik. A felszíni vizeket az azokban élő élőlények számára alapvető életközegnek kell tekinteni és ennek megfelelően értékelni, ami nagyszámú mutató tanulmányozását teszi szükségessé. Az ökológiai szempontú értekélés nem válthatja ugyan fel a már meglevő komplex vízminőség-értékelő rendszert. de attól alapvetően különbözik azáltal, hogy a beavatkozás hatásának kitett vizet természetes állapotúnak tekinti és azt jellemzi. Ugyanakkor arról is tájékoztat, hogy az adott víz núlyen mértékben használható különböző célokra.