Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

A vízépítési tevékenység vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatása 133 A hatás értékelésekor a felszíni vizekben a következő mutatók vizsgálatát célszeríí elvégezni: - ionösszetétel, - lebegőanyag-tartalom, - biogén anyagok mennyisége (nitrogén- és foszfor fonnák), - szervesanyag mennyisége, összetétele, - oldott oxigén tartalom, - kémiai oxigénigény, - biokémiai oxigénigény, - a-klorofdl tartalom, - fito- és Zooplankton minőségi összetétele és tömegességi mutatói, - bakterioplankton összetétele, kórokozók jelenléte, - makroszkópos gerinctelen fauna, - élőbevonat, makrofiton állományok, - halfauna, - primer produkció és a lebontás aránya, - természetes tisztulás jellege, időtartama, - mérgező képesség, - szaprobitás. A felsorolt mutatókkal megállapítható a vízminőség, továbbá az abban a különböző beavatkozások hatására bekövetkező változások mértéke és iránya. Leginformatívabbak azok a módszerek, amelyekkel az ökoszisztémák összetétele és azok életfolyamatai jellemezhetők, továbbá az ún. bioindikáción alapuló eljárások. Az eutrofízálódás létrejötte, annak előrehaladása, pl. jól jellemezhető a víz a-klorofill tartalmának és az algaszámnak a meghatározásával. Vízvirágzások kialakulása, vagy a makrofiták állományainak és a különböző élőbevonatot alkotó élőlények tömeges elszaporodásának a bekövetkezése jelentős mértékű vízminőségromlásra utal. A mérgező anyagok, kémiai módszerekkel történő meghatározásakor azok mennyisége állapítható meg. Biológiai teszttel azok migrációja és különböző szervekben történő felhalmozódása is kimutatható a különböző élőlényekben. A toxikológiai vizsgálatokat ezért nemcsak egy-egy élőlénnyel (pl. Daphnia, alga, bal) kell elvégezni, hanem célszerű a vízi életközösség legjellemzőbb tagjaira gyakorolt mérgező hatásokat is megállapítani. Eire a célra szolgálnak a napjainkban kidolgozott ökotoxikológiai módszerek (Fleit - Gulyás 1989). A felszíni vizek radioökológiai értékelésekor abból kell kiindulni, hogy azok olyan nehezen bomló anyagokkal lehetnek többé-kevésbé szennyezettek, melyek fő kibocsátói az atomerőművek. Ezért az azok hűtővizeit befogadó vizeket, az azokban élo élőlényeket és az üledéket a jelen levő radioaktív anyagok mennyiségével kell jellemezni, majd értékelni. Az ökológiai értékelés másik fontos területe a parazitológiai állapot és lehetséges változásának a felmérése. A közepesen, vagy crősebben szennyezett felszíni vizekben fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy különböző élőlények, de főként a szenny-