Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Szomolányi Tibor-Varga Dezső: A mohácsi árvízvédelmi partfal újjáépítése

62 Szomolányi Т. és Varga 1). körülmény, hogy a régi partfal elcsúszás és kiborulás elleni biztonsága - feltételezve egy mértékadó árvízi terhelés utáni gyors apadást - nem megfelelő. A tanulmányok mély alapozású és síkalapozású változatokat is vizsgáltak. A gazdaságossági és a kivitelezhetőségi szempontok szerint a síkalapozású talpas vasbeton támfal építése látszott a kedvezőbbnek (3. ábra). A megvalósítás előtt - beruházási javaslat szinten három változatot dolgoztak ki. A változatok - műszaki egyenértékűségük mellett egyre magasabb esztétikai követelményeknek (4. ábra) kívántak eleget tenni. Végül is az ágazati és a városi tehervállalalás korlátai csak kompromisszumos, közbülső változat megvalósítását tették lehetővé. De a végleges kialakításig az egyes részleteket építész szaktervezők még tovább finomították. Az újjáépített 1091 m hosszú támfal 0,53 m-rel magasabb, mint a régi (2. ábra). A tervezett nagyobb emeléssel a kilátás a Dunára jelentősen romlott volna, ezért a mentett oldali járdát - a fal magasításával azonos mértékben és vele egyidejűleg szintén emelték. Az újjáépített szakaszon csökkent az átvezetések (szennyvíz-, illetve csapadékcsatoniák) száma, és javult a mentett oldali illetve csatlakozó területeken a védekezés feltétele. Átalakították a komplejáró (5. ábra) környékét és az árvízi elzáró szerkezetét. A partfal újyááépítése érintette a mohácsi állami vízmércét is. Ide új, automata vízállás-rajzoló berendezés került. A folyamatosan észlelt vízállás-adatokat - a beruházás terhére felújított hírközlő kábelen továbbítva - a mohácsi árvédelmi központba telepített számítógépen is lehet értékelni, ezzel is segítve a védekezési munkát. Az újjáépítés befejezését követően a város gondoskodik a díszítőelemek és a városképi szempontból kívánatos megjelenésű világító testek elhelyezéséről (6. ábra). A kivitelezés - az előkészítő munkákkal együtt - 1989-92 között nem egész négy évet vett igénybe. A munkálatok során kb. 6900 m

3 betont építettek be. A komplejárótól északra beépített előregyártott vasbeton panelek a BÉV-Bázis Építőipari Vállalat pécsi, a többi a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság cserkúti előregyártó telepén készültek. A munkák megszervezésénél fontos szempont volt a város életének minél kisebb zavarása. A teljes kiviteli költség 177,7 millió Ft (ÁFA nélkül). A tényleges ráfordítás műszaki megoszlását az I. táblázatban adjuk meg. A felhasznált összeg gyakorlatilag megegyezik az eredetileg (1988) is előirányzott összeg indexelt és tartalékkerettel növelt értékével. Az építés költsége kb. 3 ezreléke a védett vagyonnak. I. táblázat A költségek műszaki tartalma Megnevezés Költség Megnevezés millió Ft % Építés Tervezés, művezetés Kisajátítás, kártalanítás Beszerzés 147,0 8,0 18,4 4,3 82,7 4,5 10,4 2,4 Összesen 177,7 100,0