Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

434 Hozzászólások mérlegve téve -, csak ezzel a közös összefogással és közös teherviseléssel lehet valamit javítani a helyzeten. * * * GABORJÁKNÉ DR. VYDARENY KLÁRA Az Alföld-program tudományos megalapozása Az Alföld rövid- és hosszútávú területfejlesztési és tájhasznosítási koncepciójának tudományos megalapozásával a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetét bízták meg. A munka első fázisában kilenc tanulmánykötet készült cl, amelyek az eddigi kutatások, tapasztalatok alapján elemzik és mutatják be az Alföld helyzetét, állapotát. A kilenc kötetből három szorosan kapcsolódik „A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön" konferencia témájához. Az egyik az Alföld környezeti állapotát és természetvédelmét taglalja, a nagyrégió éghajlatával, a globális klímaváltozás hatásaival, a térség vízrajzi jellegzetességeivel, geomorfológiai és talajtani állapotával foglalkozik. A másik az Alföld agrártermelésének és élelmiszeriparának helyzetéi mutatja be. A harmadik a tájegység terülelhasznosítását, a földhasználat és a tájökológia összefüggéseit, a termőföldet károsító folyamatokat, a melioráció, az öntözés, a talajvédelem helyzetét elemzi. A munka következő fázisában a rövid- és hosszátávú koncepció megfogalmazása van soron, amelynek tervezete két kötetben már elkészült, jelenleg széleskörű véleményeztetése folyik. Az észrevételek beérkezése után a közeljövőben véglegesítjük az anyagot. Mindezek alapján készülhet cl a kormányelőterjesztés, amely az Országgyűlés elé kerül. A koncepció előkészítését nem egy munka végének, hanem egy hatalmas munka kezdetének tartjuk, az eddigi tanulmányok arra utalnak - és a konferencia előadói, hozzászólói is jelezték -, hogy számtalan kutatni, feltárni való áll még előttünk. A konferenciához kapcsolódóan két témát említenék meg. Az egyik a propaganda. Hiába volt jól hasznosítható V., VI. ötéves terv, hiába van jó megyei fejlesztési elképzelés, hiába született meg az Alföld-program kilenc kötete, ha azt nem ismerik azok, akik a megfogalmazottakat megvalósíthatják. Nem elég szakmai körökben beszélni a gondokról, a tennivalókról, azokat széles körben kell ismertetni. Különösen most fontos ez, amikor a tulajdonváltozások miatt olyan szereplők jelennek meg, akik nem jártasak pl. a mezőgazdasági tevékenységben, amikor szétválik a tulajdon és a használat. Olyan szaktanácsadói rendszert kellene kiépíteni, ahol a térségre vonatkozóan felvilágosítanák a gazdálkodókat az adottságokról, ajánlásokat adnának a termelési szerkezetre, a környezeti szempontokra stb. Segítséget kellene nyújtani az önkormányzatok számára is, hiszen a terület- és településfejlesztési elképzeléseik megfogalmazásakor ismerniük kell térségük jellegzetességeit, gondjait. Gaborjákné dr. Vytlareny Klára old. közgazda, az МТЛ Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, az Alföldi Projekt Programiroda titkára