Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

Hozzászólások 435 A másik gondolatkör a komplexitás, a komplex szemlélet. Egy adott térség vizsgálatakor, a gondok és tennivaló felvázolásakor nem elegendő csak egy szakma szemszögéből kiindulni. Nem lehet elválasztani a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság feladatait egymástól és más ágazatoktól, szempontoktól sem. Csak egy példát, az infrastruktúra helyzetét említve: a közcsatornahálózat hiánya, vagy gyér megléte a vízkészletet veszélyezteti; nem mindegy, hogy egy köztit hová épül, átvág-c vízfolyásokat, természetes élettereket stb. Komplex szemléletre lenne szükség finanszírozási téren is. Egyszerre vagyunk ugyanis szegények és gazdagok. Szegények, amikor egy konkrét ügyben forrást keresünk és nem tudjuk előteremteni a szükséges összeget. Ugyanakkor gazdagok is vagyunk, mert rengeteg pénzünk van, de az számtalan helyen, szétaprózva található. Ez a kör a Területfejlesztési Alaptól kezdve a különböző minisztériumoknál, esetleg többféle címen lévő kereteken át az alapítványokig, társulásokig terjed. Több tervezési feladatot és fejlesztést lehetne megvalósítani, ha egy adott térség igényeit összefüggéseiben, komplexen fogalmaznánk meg és különböző forrásokat koncentráltan használnánk fel. * * * DR. TÓTH BÉLA Az erdők és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön Ismeretes, hogy az erdőssztyepp klímájú Alföldön az erdőtenyészeti lehetőségeket mindenekelőtt a helyi vízháztartási viszonyok befolyásolják. A vízháztartás értékjellemzője több természeti, termőhelyi tényező eredője, amelyet újabban egyre inkább meghatároznak különféle emberi beavatkozások, mint pl. lecsapolás, belvízrendezés, öntözés, egyéb meliorációs műveletek, továbbá az egyre növekvő kommunális vízkiemelés, szennyvízterhelés stb. is. Ez a vízháztartási érték azonban növényféleségenként, sőt növényfajtánként is számottevően eltérő lehet, ezek specifikus vízigénye, ill. egyfelől víztűrő, másfelől szárazságtűrő képességük szerint. Az erdők, erdősávrendszerck ugyan jelentős vízfogyasztók lehetnek, mégsem lehet egyoldalúan csak mint vízfogyasztókat vizsgálni a növénytetmeszés és a vízgazdálkodás kapcsolatában. Ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni a mező- ill. mikroklímát kedvező irányban befolyásoló hatásukat sem, amelyet a szélerő tompításával, ennek révén a deflációs károk lehetőségének és a talaj kiszáradásának a csökkentésével, esetleg éppen a megszüntetésével fejtenek ki. Hogy ez mennyire valóságos és következményeiben mennyire kedvező jelenség, azt nemcsak objektív, tudományos mikroklíma-vizsgálatok, terméseredmény-elemzések mutatják, hanem az a meglepő tapasztalat is, hogy az erdők, erdősávrendszerek szél elleni védelmében olyan alföldi területeken is terjeszkedni kezd a fás növényzet magától, természetes úton, ahol a védelem megteremtését megelőzően mesterségesen, jelentős költségráfordítással is alig Dr. Tóth fíéla oki. erdőmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet (ÉRTI) Püspökladányi Állomás