Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

426 Váradi László kielégítése érdekében. Alternatívát jelenthetnek azok az intenzív, medencés rendszerek, amelyekben szabályozott környezeti feltételek mellett, területegységre vetített magas fajlagos hozamokkal, alacsony fajlagos energiaigénnyel, a környezet károsítása nélkül, és ráadásul az évszaktól függetlenül, a piaci igényeknek megfelelő ütemezéssel állítható elő a hal. Ilyen rendszerek alkalmazhatóságának kulcskérdései a gazdaságosság és a környezetvédelem. A gazdaságosság elsősorban magas piaci értékű különleges halak előállítása, és természetes energiaforrások (pl. geotermikus energia) alkalmazása révén biztosítható, míg a környezet védelme, a rendszer vizének cirkuláltatásával, illetve az elfolyó vizek kezelésével oldható meg. Bái- az intenzív medencés rendszerekben előállított halmennyiség a hazai haltermelés néhány százalékát teszi csak ki, az afrikai harcsa és tok termelés (kecsegét nem számítva) bázisát ilyen rendszerek képezik. Az elmúlt tíz évben négy intenzív, melegvizes medencés haltermelő telepet létesítettek az Alföldön (Hortobágy-Tuka, Szarvas, Füzesgyarmat, Kornádi), amelyek működése az ebben a régióban rendelkezésre álló termálvíz források kihasználásán alapul. 2. Összefoglalás Az alföldi halastavak, a természetes vizek, a termálvízzel táplált intenzív haltermelő rendszerek alapvető szerepet játszanak nemcsak az Alföld, hanem az egész ország halellátásában. Az alföldi vizeknek ez a szerepe csak fokozódik a jövőben, a hal az egészséges táplálkozás egyre fontosabb elemévé válik. Az alföldi nagy folyók, azok holtágai, a Kiskörei-tározó, és egyéb természetes vizek több százezer ember számára nyújtanak kiváló sporthorgászati lehetőségeket. Az alföldi természetes vizekben, a természetvédelmi területeken élő őshonos halak, haltársulások jelentős nemzeti értéket képviselnek. A hal ugyanakkor jelentős szerepet játszik a vízi környezet állapotának fenntartásában, javításában. Az Alföldnek úgyis mint mezőgazdasági termelő területnek, illetve úgyis mint természeti tájnak a jövőbeli fejlesztése során a halnak sajátságos szerepe lehet. A halastavi haltermelés előnyösen integrálható mind a növénytermesztéssel, mind az állattenyésztéssel, ugyanakkor a halastavi haltermelés a mezőgazdasági művelésre nem, vagy csak korlátozottan alkalmas földteriiletek hasznosításának észszerű alternatívája is. A hal az eddiginél sokkal fontosabb szerepet tölthet be a természetes vizek állapotának jelzésében és biológiai rehabilitációjában is. IRODALOM AGE, Halászati Szakbizottság: Jelentés az állami gazdasági halászat 1991. évi eredményeiről 1992. HOSZ <Haltermelők Országos Szih'etsége): Jelentés a szövetség működésének 1991. évi eredményeiről, 1992 MOHOSZ: Magyarország Horgászvizei, 1992. OláhJ.: A tógazdasági haltenyésztés környezetjavító hatása. Halászat 85, 1992. * * *