Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Koltay J.-Fejér L.: Gróf Széchenyi Istvánra emlékezve. A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (II. rés)

A vízgazdálkodási társulatok miíltja és jelene 381 2.22. A belterületi vízelvezető társulatokról. A települések belterületi vízrendezése szorosan kapcsolódik valamely vízgyűjtő terület felszíni és felszín alatti vízrendszeréhez és szoros összefüggésben van a települési vízgazdálkodás más ágaival, elsősorban a közműves vízellátással és csatomázással. A belterületi vízrendezés megoldása vízgazdálkodási, közegészségügyi, gazdaság-politikai és környezetvédelmi szempontból egyaránt jelentős feladat. A településés kömyezetfejlesztésnek egyik fontos kérdése a csapadékvíz rendezett elvezetése, kártételeinek megelőzése. A több megyében jelentkező tennivalók lehetséges gyorsabb ütemű megvalósítása érdekében az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) 1984-ben a vízgazdálkodási társulatok tevékenységére vonatkozó jogszabályokat kibővítette, lehetővé téve a belterületi vízelvezetés eddiginél nagyobb mértékű társadalmasítását, a pénzügyi fonások szélesítését azáltal, hogy a megvalósításban érdekelt állampolgárok, intézmények, szervezetek érdekeltségük arányában a költségek egy részét átvállalhatják. Az első belterületi vízelvezető társulat 1985. április 15-én Berettyóújfaluban a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen) területén alakult. (Berettyóújfaluban korábban a vízmű és a csatornamű építése és fejlesztése is társulati úton valósult meg.) Ezt követően az 1985-87. években ugyancsak az ország - természeti és emberi hatásokkal leginkább érintett - magas talajvízszintű vízkárveszélyes településeiben, sorrendben: Csurgón, Mezőtúron, Hajdúhadház-Tégláson és Siófokon alakultak belterületi vízelvezetésre víziközmű társulatok. Számottevő eredménynek tekinthető, hogy 1987-ben Siófokon - a Balaton térségében elsőként - több mint 100 millió forintos bemházási előirányzattal - a húsz éve működő víziközmű társulat kiterjesztette érdekeltségét a belterületi vízelvezetési feladatokra is. Az eddigi (1985-92) eredmények igen szerények (TV. táblázat), eddig ugyanis a társulatok mindössze 360 millió forintot fordítottak belterületi vízelvezetési feladatokra. Sajnos a közeli években sem lehet számolni e téren a társulati beruházások növekedésével. A növekvő feladatok, illetve a települések további fejlesztése érdekében a jogos igények mielőbbi kielégítése azonban a következő években - a szennyvízcsatomázással egyidejűleg jelentkező nehézségek ellenére - várhatóan tovább növelik majd a víziközmű társulatok szerepét a belterületi vízelvezetési feladatok végrehajtásában is. 2.23. A víziközmű társulatok eredményeinek összefoglaló értékelése. A víziközmű társulati mozgalomnak 35 éves, eredményekben rendkívül gazdag, „történelmi" időszaka fejeződött be az 1993. évvel. A társulati eredmények egyértelműen azt bizonyítják, hogy a lakosság egészséges ivóvízellátásának biztosításáért folytatott több évtizedes küzdelemben a vízmű társulatok meghatározó szerepet játszottak. Az elmúlt 35 év során a közműves vízellátásban részesült állandó lakosságnak 63%-a - 3,7 millió fő - társulati úton jutott vízvezetéki vízhez (8. ábra). Számottevő eredménynek tekinthető továbbá, hogy ha mérsékelt ütemben is, de megkezdődhetett számos községben és több kisebb városban, valamint a jelentősebb vízparti