Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Karászi Kálmán: Magyarország vízügyi politikájáról

Magyarország vízügyi politikájáról 343 1. Az ország vízügyi adottságai 1. 1. A vízviszonyok A felszíni vizek (folyók, tavak) jelenlegi állapotát az elmúlt évszázadban megkezdett és folyamatosan végzett beavatkozások alakították ki. A folyómedrekben éves átlagban 120 milliárd m

3 (120 km

3) víz folyik le. Ennek nagyságát jól érzékelteti, hogy ez a vízmennyiség a Balaton teljes víztömegének (1,8 milliárd m

3) 67-szerese, illetve az ország teljes területére hulló évi átlagos csapadék mennyiségének (52 km

3) több, mint kétszerese. A lefolyó vízmennyiség 95%-a külföldről származik, s időbeni eloszlása (vízjárás) nagyon egyenlőtlen. Heves és szélsőséges árvizekkel szemben augusztus hóban az éves átlagnak mindössze 3%-ával lehet számolni. Az ország árvizekkel és belvizekkel különösen veszélyeztetett. A mértékadó árvizek szintje alatt fekszik területünk több mint egyötöde. Ez az arány Európán belül Magyarországon a legnagyobb. Az ármentesített terület 700 településén 2,5 millió ember él, itt van a művelt területek harmada, itt termelik a GDP 30%-át. Az árvizekkel és belvizekkel veszélyeztetett területek együttes kiterjedése 48 000 km

2, az ország területének 52%-a. A felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, parti szűrésű víz) az ország éves átlagos vízkészletének kb. 5%-át képezik. Ugyanekkor az ivóvízigény közel 90%-ának kielégítése ezekből a készletekből történik. Súlyos gondot jelent, hogy a vízellátás célú művek 65%-a sérülékeny földtani környezetből termeli a vizet. Hazánk világviszonylatban is jelentős hévízkinccsel rendelkezik, elsősorban az Alföldön és Kis-Alföldön. Mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek minőségi veszélyeztetettsége - a védelem részleges kiépítése, vagy teljes hiánya miatt - a különféle szennyeződések hatására fokozódik. Miután a felszíni és felszín alatti vizek egymással összefüggésben kölcsönhatásban vannak, bármelyiket érő mennyiségi, vagy minőségi változás a másikra is átterjed. 1. 2. A vizek hasznosítása, használata Jelenleg a lakosság 94%-a részesül vezetékes ivóvízellátásban és több mint 300 településen hiányzik a közműves vízszolgáltatás. A csatornázás, szennyvíztisztítás helyzete lényegesen rosszabb, hisz csupán a lakosság 53%-ánál van a szennyvíz-elvezetés megoldva, az összegyűjtött szennyvíznek pedig mindössze 54%-át (biológiailag csak 33%-át) tisztítják meg. A közműolló nagyfokú nyitottsága - azaz a szennyvíz-elvezetés és tisztítás viszonylagos elmaradása a vízellátáshoz képest - fokozott veszélyeztetést jelent a befogadó vízfolyások és belvízcsatornák, illetve a felszín alatti vizek minőségére. Az ipar frissvíz-szükségletét - több mint 50%-ban saját kitermeléssel - 90%-ban felszíni vizekből elégíti ki. A használt víz jelentősebb része környezeti kárt nem okozó