Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Váradi József Gyula: Vízgazdálkodás az Alföldön

218 Váradi József Gyula 4.1.2. A szükséges műszaki beavatkozás meghatározásának alapelvei. Az elmaradott 25 belvízrendszer kiépítésénél, illetve a szolgáltatási szintmutató átlagértékre történő fejlesztésénél, mint legkézenfekvőbbnek látszó beavatkozási akciónál már létező tervek esetében is át kell értékelni, meg kell vizsgálni a leghatékonyabb műszaki beavatkozás lehetőségét és mértékét (Stéfán 1992). A már említett kutatási-fejlesztési eredmények ugyanis azt mutatták, hogy a korábban döntően kapacitásbővítő beruházások helyett ma már a meder- és oldaltározás az üzemeltetési és a rekonstrukciós beruházások kell, hogy elsősorban szóba kerüljenek. Ugyanakkor nyomatékosan kell figyelembe venni a művelési ág változtatásában rejlő, a természet- és környezetvédelem által különösen támogatott megoldásokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése minden vízrendezési beavatkozás esetében alapkövetelmény. Általános alapelv, hogy a vízrendezés oly régóta hangoztatott vízháztartás-szabályozásijellege kell, hogy egyre jobban kiteljesedjen a korábban uralkodó elvezetési szemlélet helyett. 4.2. Az állami tulajdonú, helyi közcélú vízrendezési müvek fejlesztésében követett állami stratégia Az elvégzett becslések fontos tapasztalata ugyanakkor az is, hogy a belvizek károkozását a rendszerek kb. 40%-ában nem a főművek szűk kapacitása, hanem a területi kiépítetlenség vagy a nem megfelelő működtetés okozza. Ezek azok a lényegében helyi közcélú feladatokat ellátó művek, amelyek általában jól meghatározható és lehatárolható érdekeltségi kör céljait szolgálják. Az ezekkel kapcsolatos állami fejlesztési stratégia alapja az, hogy itt azt kell elérni, hogy a feladatok megoldásának fedezetét az érdekeltek vállalják, ezzel újra teremtve a Magyarországon közel 200 éves múltra visszatekintő társulati mozgalmat (Fejér-Koltay 1992). Az állam a társulati hatáskörbe utalt feladatok ellátását - miután a létesítmények zöme belátható ideig egyébként is állami tulajdon marad, és mert a hazai adottságok mellett az állam a feladatok ellátásából teljesen sohasem vonulhat ki - cél és címzett támogatással pályázat útján, vagy noimatív alapon pénzügyileg is kell hogy segítse. Az e körbe tartozó vízügyi feladatok közül a fenntartást - 1992-ben első ízben noimatív alapon a Vízügyi Alapból támogatta a KHVM, a beruházásokat pedig pályázatok alapján segítette. A helyi érdekeket szolgáló vízrendezési (és öntözési) feladatok ellátása terén tehát az állami süatégia a jól működő társulati szervezet újraélesztése és működtetése kell legyen és olyan támogatási konstnikció alkalmazása, amely a helyi erők összefogását és érdekek felismerését segíti. Mindkettő elsődleges feltétele a törvényi szabályozás helyes kialakítása. 4. 3. Az öntözés fejlesztése terén követett lehetséges állami stratégia A piacgazdaságra való áttérés legérzékletesebben az öntözést érintheti, hiszen a mezőgazdaságnak, mint termelő ágazatnak az öntözés szervesen illeszthető termesz-