Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Szabó Tamás: Makrozoobentosz vizsgálatok a Tiszán

164 Szabó Tamás A Molluscákra vonatkozóan van néhány, a felsoroltakon kívüli helyszíni megfigyelésünk és gyűjtésünk is (KÖTI-KÖVÍZ1G KRL 1990, KÖTI-VÍZIG RVL 1990, 1991). A makrozoobentosz vizsgálata sok türelmet igénylő feladat. A gyűjtési módszerek sokfélék (Ferencz 1979, Bíró 1981, Gulyás 1983). 2. Eredmények 2.1. Faunisztikai adatok A Tisza 220 km-es szakaszán a tiszalöki duzzasztástól függetlenül is, és a duz­zasztás által erősítve is, a folyó jellege jelentősen változik. 1991 nyarán kemény alza­tokat (kövezések, agyagos meder) vizsgálva tapasztaltuk, hogy Tiszabecstől Lónyáig sokféle kérész- és tegzeslárva él a folyóban, míg Dombrádtól lefelé hasonló, kemény alzatokon sokkal kevesebb makrogerinctelen volt, itt a fő bentikus élettér az üledék. A Szamos-torkolat fölött a Tiszában, Szatmárcsekéig, 2 Mollusca fajt találtunk meg, több alkalommal is: az Unió crassust és a Lithoglyphus natiocoidest. (A Mollus­cáknál Ricznovszky-Pintér (1979) nevezéktanát követjük.) A lithoglypus natiocoidest 1990 októberében Szatmárcsekénél iszapos fenéken 3000 imr 2-es egyedsűrüséggel ta­láltuk. 1991-ben Jándnál, '92-ben Szatmárcsekénél hasonló sűrűségű állományokat láttunk, száz m2 körüli területeken. A Szamos-torkolat alatt a Tiszában alig élnek Molluscák közvetíenül. Ennek oka eddigi vizsgálataink alapján ismeretlen. Mintavételeink és bejárásaink (vízitúrák és más mintavételek) során Szabolcsveresmartig eddig egyeden Mollusca egyedet talál­tunk, Lónyánál egy Unió crassust. Szabolcsveresmartnál és Dombrádnál Lithoglypus naticoides fordult elő, az utóbbi helyen Unió crassussal és Sphaerium sp. kagylókkal együtt is. A Szamos-torkolattól Lónyáig (36 km) csónakkal, kotróhálókkal több he­lyen, két napig kutattunk puhatestűek után, a Lónya és Szabolcsveresmart közötti sza­kaszt (40 km) ezideig csak gyűjtőeszközök nélkül jártuk be. Dombrád és Tiszalök kö­zött gyakoriak a puhatestűek (Unionida, Pisidium, Valvata fajok, Viviparus diephus, Lithoglypus, naticoides), eddigi mintavételeinkkor szinte minden mintánkban megta­lálhatók. A Szamosban talált puhatestűek, a Physa genushoz tartoznak, 1990-ben Csengernél és Tunyogmatolcsnál, utóbbi helyen 200 inr 2-es egyedsűrűséggel. /. táblázat Mintavételezés a Tiszán Sorszám Idő Hely Szelvényszám (db) Mintaszelvény (db/szelvény) 1. 1989. Vin-IX. Vásárosnamény-Szeged 34 3 2. 1990. УП és X. Tiszabecs-Aranyosapáti 4 2 3. 1990. IX. Tokaj-Tiszalök 4 1 4. 1991. 1П. Vásárosnamény-Tiszalök 9 1 5. 1991. VO. Vásárosnamény-Tiszalök 8 1-2 6. 1991. IX. Tokaj 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom