Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Szabó Tamás: Makrozoobentosz vizsgálatok a Tiszán

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 2. füzet MAKROZOOBENTOSZ VIZSGÁLATOK A TISZÁN SZABÓ TAMÁS A 3/1984 (II. 7.) OVH szennyvízbírság rendelet olyan esetekben érvényes, amikor a szennyvíz befogadója felszíni víz. A vízminőség-gazdálkodás egyik fontos feladata a befogadók - melyek egyben a vízellátás bázisai is - vízminőségi állapotának ellenőrzése, figyelemmel kísérése. Ennek az ellenőrzési tevékenységnek egy részét jelentik a makrozoobentosz vizsgálataink. A bentosz a vízfenék és az üledék élővilága (Felfoldy 1984). Ezen belül a makrozoobentosz az állatoknak egy méret alapján kijelölhető csoportja, melynek tagjai elég nagyok ahhoz, hogy legföljebb 10-szeres nagyítással láthatóak és csipesszel megfoghatóak. Nem számítjuk a makrozoobentoszhoz pl. az Entomostraca, Acaridea, Nematoidea taxonok egyedeit, mert ezek nagy része túl kicsi, csipesszel nem lehet őket kiválogatni a mintából. Az olyan csoportoknál viszont, ahol az egyedek többsége elég nagy, a legföljebb 10x-es nagyítás mellett szem elé keríilő legkisebb példányokat is figyelembe vesszük. A Tisza magyarországi vízgyűjtőjén a makrozoobentosz legfontosabb taxonjai I)udich-lx>ksa (1987) nevezéktana alapján: Annelida, Mollusca, Malacostraca, Insecta. A bentosz és a biotekton (élőbevonat) fogalmak határa a gyakorlatban sokszor bizonytalan, ezért vizsgálatainkat kiterjesztjük e két kategória határterületére is. 1. Anyag és módszer A Tisza Tiszabecs és Tiszalök között kb. 220 km hosszú. E szakasz vízszennyezésekkel kapcsolatos, ismert jellegzetességei: - A Tisza a Szamos torkolata fölött más folyóinkhoz képest igen tiszta. - A jelentős vízhozamú Szamos ipari, kommunális és mezőgazdasági szennyvizekkel erősen szennyezett. Vízhozama időnként meghaladja a Tiszáét. - A Szamos-torkolat alatt szennyezőforrások a Szamosénál jóval kisebbek, de nem elhanyagolhatók. Többségükben hazai eredetűek, de Záhony térségében külföldiek is. - Tiszalöknél a folyóban egy duzzasztómű van, mely kb. Dombrádig állandó magas vízszintet tan. - A makrozoobentosz vizsgálatokat 1989-91 között a Tisza Tiszabecs és Tiszalök közötti szakaszán végeztük. Az eredményeink alapját szolgáltató minták helyét, időpontját, mennyiségét az I. táblázatban foglaltuk össze. Az 5. sorozat kivételével a mintákat üledékmarkolókkal vettük, 1989-ben egy 0,17 x 0,30 m területű ólomsúlyos markolóval, később egy kisebb, Ekman-Birge típusúval (Birge 1922). A markolók használatakor általában 3, egymástól néhány m-re vett markolást kezeltünk egy mintaként. Az 5. sorozatban kotróhálókat használtunk, ezzel a módszerrel bizonyos állatok jelenléte, vagy hiánya biztosabban állapítható meg, mint markolókkal. A kézirat érkezett 1993. III. 4. Szabó Tamás oki. biológus, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (K'l'V VÍZIG, Szolnok) biológusa.