Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

4. füzet - Domokos Miklós: Összesítő vízmérleg és szimulációs rendszermodell

Összesítő vízmérleg és a szimulációs rendszennodell 383 - alkalmas annak feltüntetésére, hogy az t-edik vízhasználatnak a;-edik időszakban nincsen RK típusú igénye = 0) - alkalmas annak rögzítésére is, hogy az R

k típusú igény több különböző határértékét különböző valószínűséggel követeljük meg (pl. két határérték esetén Rijk

x, R,jk! és Rijic

2, R

t

]k

2 értékpárokkal); sőt elvileg az EVM (ijk) mezőjében egy F

ij

k (x) = P (R

ij

k < x) (2a) vagy G

lj

k (x) = P (R,

j

k > x) (2b) határ-eloszlásfüggvény is szerepelhet. 3.4. Az EVM gazdasági paraméterekkel jellemezhető elemei Az EVM számszerűsített részének további (általában szűkebb) részét alkotják azok a mátrix-elemek, amelyek valamilyen módon pénz-egységekkel hozhatók kapcsolatba. (Pl. a vízigények mennyiségi és minőségi kielégítése nemzetgazdasági haszonnal jár, a vízigény-kielégítés elmaradása vagy korlátozása gazdasági kárt okoz.) Ha ismeretesek ezek a gazdasági összefüggések, és időlegesen feltesszük, hogy az EVM-nek ez a része a vízgazdálkodási rendszerrel szemben támasztott minden igényt kifejez, akkor - legalábbis elvileg - elvégezhető a vízgazdálkodási rendszer gazdasági optimalizálása, vagyis gazdasági-matematikai eljárással kikereshető az - elvileg végtelenül sok - tervváltozat közül az, amelytől a legnagyobb nemzetgazdasági eredmény vagy a legkisebb kár várható (Kazanowski 1968). Ez a megoldás általában természetesen nem lesz a teljes EVM szempontjából optimális megoldás, hiszen lehetséges, hogy a gazdaságilag optimálisnak talált megoldás az EVM egyéb - pénzben nem kifejezhető - elemei közül nem mindegyikében felel meg. Ezért úgy is eljárhatunk, hogy a tervváltozatok közül először kiválasztjuk az EVM pénzzel nem jellemezhető elemei szempontjából megfelelőket, s csupán ezek halmazán végezzük el az optimalizálási eljárást. Előfordulhat, hogy a tervváltozatok így leszűkített halmazának gazdasági optimuma jelentősen elmarad a teljes halmaz optimumtól. Ekkor kerül sor a már korábban említett kompromisszumok keresésére (engedményekre). 4. Л vízkészlet-gazdálkodási rendszerek modellezése 4.1. A modellek jellemző sajátosságai A vízkészlet-gazdálkodási rendszermodellek jellemző sajátossága, hogy a vizsgált terület vízgazdálkodását térben és időben összefüggő rendszerként kezelik, amelynek elemei között - ésszerű határfeltételek között - tér- és időbeli kölcsönhatások jöhetnek létre. A rendszer elemei: - a terület időben és térben megoszló mindenkori természetes vízkészletének mennyiségi és minőségi jellemzői (mint valószínűségi változók);