Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A belvízkárok további mérsékléséhez szükséges intézkedések a kiskörei-tározó hatásterületén

A belvízkárok további mérsékléséhez szükséges intézkedések a Kiskörei-tározó hatásterületén 35 A K1V VÍZIG hatásterületén a belvízi szivattyútelepek kapacitása 1970 és 1990 között - az esésnövelő szivattyúk nélkül - 9,0 m

3 s '-ról 15,5 m

3 s"'-ra nőtt, vagyis csaknem megduplázódott. Megítélésünk szerint ez a kapacitás a jelenlegi duzzasztási szintnél, a gyűjtőhálózat megfelelő karbantartása mellett, ugyancsak elégséges. 3.2. Belvízi főcsatornák Az ÉM VÍZIG hatásterületén több főcsatornát jókarba helyeztek, de az még mindig nem mindenütt elégséges a 10%-os valószínűségű belvízhozamok kiöntés nélküli továbbvezetésére. Annak érdekében, hogy a főcsatornák vízszállító-képessége a megnövelt szivattyútelepi kapacitásokkal összhangba kerüljön, a főcsatornák egy részének (Tiszavalki-, Sulymos-, Rigós-főcsatorna) torkolati szakaszát át kell építeni. Ezen kívül a domborzati viszonyok, ill. belvíztározási lehetőségek eddiginél jobb kihasználásával több önálló öblözetet is ki kell alakítani. A 450 km-nyi üzemközi csatornahálózat kétharmada felújításra szorul. A TT VÍZIG hatástepületén a tározó létesítése óta, a tehermentesítő megcsapolásoknak köszönhetően, a mértékadó belvízhozamok nem növekedtek ugyan lényegesen, tehát a meglevő (elméleti) csatornaszelvények bővítésére - kevés kivételtől eltekintve - általában nincs szükség. A nem kielégítő fenntartás következtében azonban a medrek állapota nagymértékben leromlott, tehát vízszállító-képességük is jóval elmarad az elméleti értéktől. A nehézséget különböző lokális lefolyási akadályok (szűk szelvényű műtárgyak, burkolatok, gerebek), továbbá a főcsatornák torkolati szakaszain árvízvédelmi meggondolásból időszakosan elrendelt vízszint-emelések is tetézik. Mindezek következtében a csatornák jelenleg általában nem felelnek meg a fejlesztési terv követelményeinek és nem biztosítják a megfelelő - vízjogi engedélyben is rögzített - vízszintcsatlakozási feltételeket a mellékcsatornák betorkollásainál. A főcsatorna-hálózat a TT VÍZIG hatásterületén tehát nagymértékű felújításra és korszerűsítésre, majd ez.t követően tervszerű, rendszeres karbantartásra szorul. A KTV VÍZIG hatásterületén a vízlépcsővel kapcsolatban megvalósult főcsatorna-fejlesztések elégségesek, a jelenlegi duzzasztás mellett csak megfelelő karbantartásukról kell gondoskodni; további fejlesztésre nincs szükség. 3.3. Szivárgócsatornák Az elsősorban a tározó töltése alatt átszivárgó vizek összegyűjtésére szolgáló, a töltéssel párhuzamos szivárgócsatorna eddig kiépített hossza az EM VÍZIG területén 52 km, a TT VÍZIG területén 27 km, a KTV VÍZIG területén pedig 47 km. (Az ÉM és TT VÍZIG területén a szivárgók kiépítése a tervhez képest még nem fejeződött be.) A szivárgócsatorna - amelynek hatékonyságát kavicskutak és esésnövelő szivattyúk hivatottak biztosítani - bizonyos mértékig együttműködik a belvízmentesítő rendszerrel, azzal együtt terheli az átemelő szivattyútelepeket. A szivárgócsatornával kapcsolatos eddigi tapasztalatok egyrésze mindhárom VÍZIG esetében közös, másik része viszont VÍZIG-enként eltérő. Altalános tapasztalat, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a szivárgócsatorna medrének és a kavicskutaknak a karbantartására s ezzel tervezett vízszállító-képességének megőrzésére, figyelembe véve, hogy a csatorna egyes szakaszokon -