Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
1. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A belvízkárok további mérsékléséhez szükséges intézkedések a kiskörei-tározó hatásterületén
36 Csipai I., Domokos M., Jóna Z. és Kört\'élyi K . 5. ábra. Csatorna építése Tiszafüred-Tiszacsege között Fig. 5. Canal construction between Tiszafüred and Tiszacsege Bild 5. Kanalbau zwischen Tiszafüred und Tiszacsege Fig. 5. La construction du canal entre Tiszafüred et Tiszacsege pl. Négyes és Tiszavalk között - az átszivárgó vizek mellett a mögöttes területek belvizeit is szállítja. Meg kell oldani a burkolt szakaszok gépi karbantartását. Az időközben tönkrement kavicskutakat lehetőség szerint fel kell újítani, vagy újakkal kell helyettesíteni; egyes szakaszokon a kutak sűrítésére mindenképpen szükség van. A szivárgócsatorna tervszerű üzemelése érdekében több helyen célszerű vízszintszabályozó műtárgyat beépíteni. A szivárgásból származó kisebb vízhozamok zavartalan, automatikus átemelése érdekében egyes meglevő szivattyútelepeket (főleg az ÉM VÍZIG területén) megfelelő kisebb gépegységekkel is el kell látni. A szivárgócsatorna tervezetthez képest még hiányzó felső szakaszainak kiépítésével kapcsolatban az érintett két VÍZIG-nél ellentétes vélemény alakult ki: - A ÉM VÍZIG a maga területén a még hiányzó szivárgószakasz és a hozzá kapcsolódó tiszakeszi töltésszakasz eredeti terv szerinti megépítését javasolja. - A KTV VÍZIG vízrendezési szakágazata viszont már az eddig létesült szivárgószakasz építése folyamán is vitatta az eredeti terv szerinti megvalósítás célszerűségét, ill. gazdaságosságát (különösen akkor, amikor kiderült, hogy a földmedrű szivárgót jelentős hosszban, rendkívül magas költséggel burkolni kell). Továbbra is az a vélemény, hogy a szivárgó még hiányzó 18 km-nyi szakaszának az építését, a múltbeli, igen költséges megoldással nem szabad tovább folytatni. (Ezt a megállapítást a VITUKI (1989) talajvizes szakvéleménye is alátámasztja, amely szerint a megépült szivárgó hatékonysága viszonylag csekély.) A KTV VÍZIG szerint ugyanis a szivárgótól várt védelmi hatások az ún. közvetlen hatásterületen - vagyis a töltés menti kb. 2 kmes területsávban - alkalmazott talajcsövezéssel sokkal eredményesebben és gazdaságosabban biztosíthatók lennének, különösen, ha e terület kevésbé értékes részein az