Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Illés L.-Jeczkó J.: A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXXIV. évfolyam 1992. évi 3. füzet A TISZA FELSŐ SZAKASZÁN KIALAKULT SZÉLSŐSÉGES KISVÍZÁLLÁSOK VIZSGÁLATA ILLÉS LAJOS és JECZKÓ JÁNOS A Felső-Tiszán és annak elsősorban a határszelvényhez közeli szakaszán az el­múlt évek során többször is igen alacsony vízállás alakult ki. Igen gyakoriak voltak a korábbi legkisebb víz (# mj n) alatti vízállások. A Tisza-vízgyűjtő elmúlt évtizedbeli időjárására visszatekintve első közelítésben és kissé általánosan fogalmazva megállapítható, hogy abban viszonylag sok volt a szélsőség. Ez a megállapítás elsősorban a csapadékra igaz. Több csapadékszegény év követte egymást, miközben természetesen esetenként előfordultak jelentősebb csa­padékos időszakok is (pl. 1985 téli évszaka, vagy 1991 néhány időszaka). A legfőbb jellemző viszont mindenképpen az volt, hogy gyakoriak voltak a hosszú, csapa­dékmentes periódusok, melyek közül az 1990. évi - a hőmérsékleti viszonyokkal pá­rosulva - az évszázad egyik legnagyobb aszályát okozta. Határozottan aszályosnak te­kinthető az 1984., 1986., 1987. és az 1988 év is (Pálfai 1991). A sorozatosan jelentkező csapadékszegény években a Felső-Tisza és mellékfo­lyóinak vízjárása gyakran igen alacsony volt, több helyen és esetben alakultak ki az eddig észlelt legkisebb vízállásoknál is alacsonyabb értékek. Az I. táblázatban ezeket az eseteket bemutatjuk, melyből látható, hogy elsősorban a Tisza tiszabecsi szelvé­nyében volt különösen gyakori a vízszintsüllyedés. Határszelvény jellegéből adódóan a tiszabecsi vízmérce adatai mind a szakem­berek, mind a közvélemény fokozottabb figyelmét élvezik, így a vízszintsüllyedés fényé­ből az elmúlt években többször azt a következtetést vonták le - mint látni fogjuk hely­telenül - hogy rekordokat döntő csapadékszegénységnek vagyunk tanúi. Főként a kárpátaljai szakmai és tudományos, de főként környezetvédelmi körök hangoztatták, hogy a lefolyási viszonyokban drasztikus változások következtek be, elsősorban a kör­nyezetvédelem szempontjait figyelmen kívül hagyó erdőgazdálkodás és más antropo­gén hatások eredményeképpen. A felső-tiszai, különösen a Tiszabecs térségi vízszintsüllyedés okait elemezve rámutatunk az esetleges következményekre, a beavatkozások szükségességére és módjára. 1. Л kialakult vízszintsüllyedéssel kapcsolatos főbb kérdések Egy adott folyószakasz kisvízi vízjárásának jellemzőit, illetve a sajátosságainak módosulását egy-egy tényező külön-külön is döntően determinálhatja, de több ténye­ző együttesen is alakíthatja olymódon, hogy közülük nehéz kiválasztani a meghatáro­A kézirat érkezett: 1992. V. 20. Illés Lajos oki. mérnök, környezetvédelmi szakmérnök, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (FTV VÍZIG, Nyíregyháza) osztályvezető-helyettese. Jeczkó János oki. mérnök az FTV VÍZIG műszaki igazgatóhelyetlese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom