Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
3. füzet - Illés L.-Jeczkó J.: A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata
A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata 267 I. táblázat A Tisza felső szakaszán előfordult legkisebb vízállások Szelvény Tisza becs Tivadar Vásárosnamény Záhony Év H, m 1923 -2,24 1941 -3,09 1961 - 1,31 - 2,58 1973 - 1,46 1978 - 1,74 1982 - 1,94 1983 -2,07 -2,78 -2,77 1986 -2,26 -2,79 -2,00 - 2,85 1988 -2,28 1990 -2,46 - 1,93 -2,97 zót. Vizsgálatunk során, a vízszintsüllyedések okozati összefüggések keresésekor vizsgáltuk, hogy a vízszintsüllyedést okozhatta-e - a csapadékszegénység illetve a csapadékmentes periódusok hossza? - a mederviszonyok alakulása? - a vízgyűjtőterületen bekövetkezett változás? - a természetes medermorfológiai folyamatokat befolyásoló antropogén hatás? 2. A vizsgálat során felhasznált adatok A Felső-Tisza külföldi vízgyűjtőjére vonatkozó adatok közül azok álltak rendelkezésre, amelyek az ukrán és román határvízi egyezmények keretében érkeznek. Ezek döntő mértékben csapadék, vízállás és hőmérsékleti adatokat jelentenek. A Felső-Tisza magyar szakaszán levő állomások közül, a tiszalöki duzzasztás felső határáig terjedően, a vízrajzi törzsállomások adatainak egy részét vontuk be az elemzésbe. Ennek értelmében vizsgáltuk a Tisza-Tiszabecs, -Tivadar, -Vásárosnamény, -Záhony állomások vízállásadatait. Tiszabecsre vonatkozóan, a vízállások mellett, felhasználtuk az elmúlt 18 évben végzett mintegy 160 vízhozammérés adatait is. A vizsgált folyószakaszon részben tervezési feladatokhoz, részben egyéb céllal állapotrögzítési mederfelmérések és kisvízi vízszintrögzítések is készültek. Ezek eredményeit ugyancsak feldolgoztuk és felhasználtuk. 3. Az egyes vizsgálatok és az eredmények bemutatása A vizsgálatokat elsősorban a kisvízi időszakokra végeztük, figyelmünket a sorozatosan bekövetkező legkisebb vizek (Я т| П) alakulása keltette fel. A vízállás-időso-
