Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla: A vízügyi államigazgatás szervezete és tevékenysége Németországban

A vízügyi államigazgatás szer\'ezete és tevékenysége Németországban 215 ként azért, mivel munkájából több ponton hiányzott az automatikus társadalmi ellenőrzés. A szakmai átalakítást elsősorban az ökológiai szempontok felértékelődése teszi szükségessé. A szervezet korszerűsítése - a Németországban végbement fejlődési folyamatokhoz hasonlóan - várhatóan átmeneti állapotokon keresztül érheti el végleges formáját. A szükséges változtatások feltehetőleg csak az új állam- és közigazgatási, környezetvédelmi és vízügyi törvény parlamenti elfogadása után zárhatók le. Az államés közigazgatási törvényekben kell rögzíteni az I. és II. fokú hatóságok szerepkörét, a fellebbezési eljárások jogrendjét és a közigazgatási bíróságok szerepkörét. Az átszervezés-korszerűsítés megalapozása érdekében, mintegy első lépésként, el kell készíteni a környezetvédelmi és vízügyi törvények tervezetét. A vízügyi törvényben elsődlegesen tisztázni kell: - a hatósági és szakhatósági jogkörök megosztását és az eljárási szabályokat, -az állami feladatvállalás mértékét, az állami, önkormányzati és egyéni vízügyi kötelezettségek közötti elhatárolásokat. A felelősségi körök megosztása természetesen gondos átgondolást és kimunkálást igényel, azonban csupán példajelleggel kiemelve, véleményem szerint a német példa alapján, továbbra is állami feladatnak kell maradni: - a vízkészlet-gazdálkodás - a víziutak, hajózóutak üzemeltetése, fejlesztése, - az I. rendű árvízvédelmi művek üzemeltetése, fejlesztése, a védekezési munkák irányítása, - a fontosabb, ún. elsőrendű vízfolyások és csatornák üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, - az állami főművek esetén a belvízmentesítés. Önkormányzati feladat lehet: - a lakossági vízellátás, - a szennyvíz-elvezetés, - a belterületi vízrendezés megoldása (az állam feladatvállalásainak rögzítésével). A törvényileg rögzített feladatelhatárolás után lehet a szervezetet véglegesen kialakítani. Minden bizonnyal a szakhatósági, szakágazati és kezelői-fenntartási feladatok válnak a jövőben súlyponti kérdéssé. A kialakítandó irányító szervezetet és a területi igazgatóságokat országosan egységes elvek alapján célszerű megszervezni, mind a szervezeti felépítés, mind a létszám- és bérgazdálkodás tekintetében. Az állami feladatok ellátásához országosan érvényes normatívák alapján kell a területi igazgatóságok éves költségkereteit meghatározni, törekedve arra, hogy az állam a vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi feladatokat szavatolja. (Az állami művek fenntartása-üzemeltetése mindenkor biztosított legyen.) A várható államigazgatási feladatnövekedés, az állami művek fenntartási kötelezettségeinek, létszámigényének meghatározása után országos szinten kell vizsgálni a védekezési munkákhoz szükséges létszám- és eszközigények alakulását és ágazati szintű kielégíthetőségét. A védekezési tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a védekezési munkák irányítása és az őrszolgálati tevékenység ellátása vízügyi szakképzettséget és egyértelmű, ágazati fegyelmi és munkajogi függőséget igényel. (A létszám-