Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Schiller, Heinz: Elkészült a Majna-Duna víziút

Elkészült a Majna-Duna víziül 135 véljék. A kisvízi hozamnak ez a kívánt mértékű növelése átlagos vízjárású évben kb. 150 • 10

6 m

3 vízpótlást kíván. Ebből 125 • 10

6m

3a Majna-Duna-csatornán keresztül, 25 • 10

6 m

3 pedig a Brombach-tározóból érkezik majd a Majna-vízgyűjtőbe. A vízpótló rendszer 830 millió DM költségét a Bajor Szabad Állam viseli. A munkálatok a 90-es évek közepére fejeződnek be. A Majna-Duna-csatorna már korábban létesített északi szakaszain, az egyes vízlépcsőkre telepített visszaszivattyúzó művek segítségével, már korábban megkezdhették az ideiglenes üzemelést. 5.5. A Majna-Duna-csatorna egyéb műtárgyai, kikötők A csatorna mentén sorakozó műtárgyak közül három csatornahidat említünk, amelyekkel az északi csatornaszakasz három vízfolyás völgyét keresztezi. E helyeken acél csatomahidak épültek a vízfolyások fölött. (A leghosszabb csatornahíd hossza 220 m.) Igen sok közúti-, vasúti és gyalogos híd vezet át a csatorna fölött, és számos aluljáró is épült. A csatorna nyomvonalát keresztező olyan kisvízfolyásokat, amelyeknek a vizét nem lehet, vagy nem szabad a csatornába vezetni, bujtatókon vagy átereszeken vezették át a csatorna alatt. A víziúttal egyidejűleg elkészült számos kikötő építése nem az RMD AG. feladata volt. A költségeket részben a bajor állam (Bamberg, Nürnberg és Regcnsburg állami kikötője), részben az érdekelt községek (vagy megyék) viselik. Néhány ipari vállalatnak is vannak ilyen létesítményei. 6. Л csatorna várható forgalma, finanszírozás A Majna-Duna-csatorna várható forgalmáról különböző becslések készültek, amelyek eredményei 3 és 15 • 10

6 t/év között mozognak. Közülük a legkisebb becsült értéket egyébként már a még épülő csatorna Bamberg és Nürnberg közötti szakasza 3,2 10

6 t/év értékkel máris túlteljesítette. A becslések többsége a 6-10 • 1()

6 t/év tartományban mozog. Ha naponta 6 és 22 óra között lehet átzsilipelni, akkor a csatorna legmagasabb műszaki teljesítőképessége 14 • 10

6 t/év lenne. A pénzügyi koncepció szerint a víziutat a vízerőművek hozadékaiból kell finanszírozni. Ehhez eddig 56 vízerőművet létesítettek, 478 MW kiépítési teljesítménnyel és 2843 GWh a

1 (átlagos évi) termeléssel, ami kb. egynegyede a Bajorországban vízerőművekkel előállított energiatermelésnek. 1991-ig az RMD AG. a vízerőművek bevételéből összesen kb. 1,5 milliárd DM összeggel járult hozzá a víziút építéséhez. A 2050-ben végetérő koncessziós időszak végéig a víziút 6 milliárd DM összköltségéből kb. 5 milliárd DM-t fizetnek vissza. Az 1 milliárd DM fedezeti hiánnyal akkor majd a vízerőművek kb. 2,5 milliárd DM értéke áll szemben. A teherszállítást bonylító különböző ágazatok összesített szállítási teljesítményeiből és bevételeiből 1989. évre vonatkozóan a következő átlagárakat számítolták (az akkori NSZK-ban): belvízi hajózás 3,3 pfennig/tonna km, vasút 12,3 píennig/tonna km, közút 23,3 pfennig/tonna km.