Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

320 Tevanné Bartalis Eva Sz 34,8 12,76 13,144 0,26 VIII. 1. R 1890 69,7 7,12 7,18 0,97 1174 VIII. 8. R 1690 14,3 3,18 3,64 0,39 532 Sz 17,7 6,78 3,15 0,56 VIII. 15. R 1500 20,6 3,22 3,48 0,59 451 Sz 66,3 VIII. 22. R 2070 17,6 3,12 1,53 1,15 274 Sz 25,9 3,26 3,33 0,77 VIII. 29. R 2360 5,5 1,93 0,83 0,66 169 Sz 14,8 2,79 1,81 0,82 IX. 5. R 2720 9,7 1,83 1,82 0,53 428 Sz 21,1 3,45 2,65 0,79 IX. 12. R 1740 5,8 2,18 1,97 0,61 296 IX. 19. R 2190 5,3 2,05 1,04 0,50 197 Sz 6,8 2,37 1,10 0,61 IX. 28. R 1340 7,8 3,63 2,55 0,30 296 X. 3. R 1210 6,8 3,71 2,75 0,25 288 Sz 10,8 5,93 3,96 0,27 X. 10. R 1230 10,9 5,84 3,32 0,33 353 X. 17. R 1250 15,7 3,24 3,06 0,51 Sz 23,2 X. 24. R 1120 9,04 X. 31. R 1460 4,6 1,25 1,07 0,43 135 Sz 6,8 1,00 0,721 0,94 XI. 14. R 1010 18,9 R 18,8 XI. 25. R 1400 7,0 1,24 2,177 0,32 264 XI. 28. R 1260 5,45 Sz 8,5 XII. 5. R 1720 7,2 1,60 1,886 0,38 280 Sz 12,4 2,26 2,510 0,49 Átlag R 21,60 8,705 5,1 1179 Sz 32,77 13,687 8,09 több mint egy évtizede folyó ilyen jellegű feldolgozásainkból tudjuk, hogy elsősorban vízjárástól függően a vegetációs szakaszban 2-3 alkalommal rövidebb (1-2 hét), hosszabb (4-6 hét) időre időszakosan eutrofikus a Duna vize. Ilyenkor a nagy állomány sűrűség kialakulásában több környezeti tényező együttes pozitív hatásának van szerepe pl. a közepes vagy kisvízhozamhoz tartozó áramlási sebesség, a csapadékmentes időjárás, a víztestbe jutó fénymennyiség stb., míg feltehetően a víz hőmérséklete, tápanyagkészlete kevésbé befolyásolja (T. Bartalis 1984, 1987). Az utóbbi öt év tavaszi és nyári vizsgálatsorozatainak alapján a 3. ábrán a különböző vízhozamoknál mért klorofill-a töménységet tüntettük fel. A heti gyakorisággal végzett mérések egymásutániságát folyamatos számozással adtuk meg. A 3. ábra alapján annak figyelembevételével, hogy a biológiai történéseket nemcsak a vízjárás befolyásolja, érdemes megfigyelni néhány jellegzetességet: