Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXXIII. évfolyam 1991. évi 1. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: Dr. Starosolszky Ödön AZ ERDÉSZETI HIDROLÓGIAI KUTATÁS AZ NSZK-ban DR. HORST MICHAEL BRECHTEL és DR. FÜHRER ERNŐ A vízszükséglet nagy és gyorsütemű növekedése és ezzel kapcsolatosan a hasznosítható természetes vízkészletek fokozatos csökkenése miatt a Német Szövetségi Köztársaság erdészeti hidrológiai kutatásában a Nemzetközi Hidrológiai Dekád kezdete óta új célkitűzést alakítottak ki. Ennek értelmében a kutatás nemcsak a vízzel, mint az erdőgazdálkodás számára fontos termelési tényezővel és az erdő hidrológiaiszociális funkcióival foglalkozik, hanem a vízzel mint az erdőgazdálkodás hozamával is. A többcélú erdőgazdaság keretén belül az ésszerű vízgazdálkodás érdekében az erdészeti gyakorlat részére döntési segédleteket kell kidolgozni, melyeknél figyelembe veendők a hagyományos fagazdálkodás ökonómiai kihatásai. Ennek előfeltétele, hogy jól megalapozott vizsgálati eredményekkel és megállapításokkal rendelkezzünk arról, hogy az erdészeti talajhasznosítás a különféle termőhelyi viszonyok között hogyan és milyen mértékben befolyásolja az erdősült vízgyűjtőterületek lefolyásának mennyiségét, időbeli megoszlását és minőségét. A jelenlegi erdészeti hidrológiai kutatás súlypontjai tehát a vízhozam e három jellemzőjére irányulnak ( Brechte11968, 1969, 1970/a, 1975). 1. Az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás 1.1. A lefolyás mértéke és a talajvíz pótlása A lefolyás-szabályozás előterében olyan vizsgálatok állnak, amelyek különböző fafajú és korosztályú faállományoknak a talajvíz helyi újraképződésére gyakorolt hatásával foglalkoznak ( Brechte11973, 1976, Brechtel-Hoyningen-Huene 1979). Az alsó-szászországi (Solling és Harz), hesszeni (Rajna-Majna síkság), nyugatberlini (Grunewald) és schleswig-holsteini (Segeberger Forst) eredmények egybehangzóan azt bizonyítják, hogy az összes párolgás és ezáltal a talajba beszivárgott víz mennyisége tekintetében mind a fafajok, mind a korosztályok között jelentős különbségek vannak. Ezek az eredmények egy többcélú rendeltetésű erdőgazdálkodás keretében a vízhozam erdészeti szempontok szerint történő kigazdálkodáshoz értékes döntési segédleteket nyújtanak. A kézirat érkezett : 1990. X. 18. Dr. rer. nat. Horst Michael Brechte/ professzor, a Hesszeni Erdészeti Kísérleti Intézet, Erdészeti Hidrológiai Intézetének vezetője. Dr. Führer Emő oki. erdőmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása (Sopron) Ökológiai osztály tud. osztályvezetője.