Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

1. füzet - Török László: A szűrőöblítés hidraulikája

50 Góg Imre megyei szakaszának árvízi szabályozási tervét. A tervben mederátmetszések, árvízvédelmi töltésépítések szerepeltek. Beszédes tervei alapján 1833-40 között elkészítették az 51 788 m hosszú József nádor-malomcsatomát (Góg 1984). A Fehér-Körös munkái során 1835-40 évek között Borossebestől Békés megye határáig 49 átmetszést készítettek és 12 nagyobb átvágást töltöttek át. Ezekkel a munkákkal a Fehér-Körös hosszát 38 529 m-rel megrövidítették. Ugyanekkor töltéseket építettek a bal oldalon a Csigér-patak torkolatától, a jobb oldalon Bakszegtől lefelé Békés megye határáig. A munkálatokat a borosjenői és székudvari kir. biztosi hivatal irányította. Ezeket a munkákat 280 492 napszámmal végezték el. A Fekete-Körös felső szakaszán is hamarabb - az 1840-es évektől - kezdődtek a töltésépítések, mint az alsó szakaszon. A folyó bal oldalán Vadászi, Talpas, Zerénd és Ant községek határában épültek töltések 53 889 napszámmal. Ezek a kezdetleges folyószabályozási és töltésépítési munkák 1850. szeptember 1-én fejeződtek be, melyekre 334 381 napszámot fordított Arad megye. Az elvégzett munkákkal Arad megye mentesült az árvizektől, de mérhetetlen bajt okoztak Gyula környékén és a közvetlen alatta fekvő Békés megyei területeken. Beszédes és munkatársai már az Arad megyei munkák kezdetén - 1833-ban - jelezték, hogy a rendezetlen alsó, Békés megyei, szakaszon tragédiák várhatók. Ennek ellenére nem történt semmi, a megyék önállóan, külön-külön végezték vízügyi feladataikat a legsürgősebbnek látszó helyeken. Az árhullámok ezután valóban sokkal gyorsabban, nagyobb hevességgel érkeztek az alsóbb területekre. Egymást érték az árvizek. Gyula és Békés városok fejlődését az árvizek jelentősen visszavetették. Az árvízsújtotta alsóbb területeken az érintettek tehetetlenül álltak az árvizekkel szemben. Gyula város elöljárósága drámai hangú jelentésben számolt be a megyének segítséget várva. A sorozatos, káros árvizek lassan Békés megyét is munkára serkentették, de igazi lendületet akkor vett a szabályozások ügye, amikor Széchenyi István lett a Tisza-völgy szabályozásának királyi biztosa. Vásárhelyi Pál hajózási felügyelővel mindent megmozgattak a Körösök problémáinak megoldására. Széchenyi tevékenysége következtében, 1845. december 7-én megalakult Gyulán a Körös Szabályozási Társulat. 1847. július 6-án Bodoki Károlyt megválasztották ezen társulat osztálymérnökévé. Ő lett a Körös-Berettyó szabályozásának lelke. Huszár és Beszédes elgondolásait vette alapul. Megkezdődtek a Körösök-Berettyó vidékén a helyszíni előmunkálatok, majd a tervek készítése. A következő évek politikai eseményei - a szabadságharc - a további vízrendezési ügyek vitelét lehetetlenné tették. Azonban sokáig nem kerülhetett le a napirendről az árvizek ügye, mert évről-évre „a vízmentő töltések" építését kellett végezni hatósági intézkedésekkel Gyulavári és Gyula térségében a Fehér-Körös mentén. 2. A Fekete-Körös elterelése Békés város belsőségétől Békés vármegye megbízásából Beszédes József mérnök 1838-ban elkészítette a Körös vidék kanyargós folyóinak mederátmetszést tervét. A tervezett mederátvágá-