Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

198 Dikkeh M, Csepregi T. és Karácsony J. A cukorrépa-termesztésben sok esetben elemi csapáshoz hasonló károkat könyvelhetünk el. Hozzájárul mindehhez az is, hogy a cukorrépa vetése, kelése a legszelesebb hónapra, áprilisra, a „böjti szelek" időszakára esik. A csapadék vagy öntözővíz mechanikai hatására képződött kisebb-nagyobb stabilitású kérgek bizonyos mértékig kiszáradt állapotban is eredményesen védenek. A távolabból érkező szaltáló talajszemcsék bombázó energiája azonban hamar felszakítja a kérget, s ha az valahol már megsérült - könnyen lepusztul. A felszakadást meggyorsítják azok a mozaikszerű repedések is, amelyek a száradó felszínen jönnek létre. Kísérleteink, valamint az elméleti és gyakorlati tapasztalatok ismeretében a homoklefogó öntözés idejének és normájának megállapításakor az alábbiakra célszerű figyelmet fordítani. - A ritkább, de nagyobb (50 mm) vízadagokkal szemben a gyakoribb, kis vízadagok védőhatása az eredményesebb. - Laza homoktalajokon, másodnövény termesztésnél feltétlen célszerű kelesztő öntözést alkalmazni, hiszen a gyors kelés és fejlődés a szélerózió elleni védőhatást fokozza. - Növényfajtól, helyi csapadéktól, hőmérséklettől, szélsebességtől, az öntözés műszaki paramétereitől és lehetőségeitől függően 1-7 naponként 4-5 mm-es vízadag kijuttatásától várható a legjobb eredmény. Ezt igazolják Bodolayné (1965) szabadföldön végzett öntözési kísérletei is, ahol a rövid öntözési fordulóban adott 5 mm-es dózis védte legjobban a homoktalajokat a szél kártétele ellen. - Széleróziónak különösen kitett talajoknál a 3 m s

_

I-ot meghaladó szélsebesség esetén - ha a műszaki feltételek adottak - haladéktalanul célszerű megkezdeni az öntözést. Az átnedvesedő feltalaj a kritikus szélsebességet lényegesen megnövelheti. A homoklefogó öntözéssel a feltalaj nedvességtartalmának növelésével, a felszíni tömör kéreg kialakulásával eredményesen védekezhetünk a szélerózió ellen. A kis vízadagú és gyakori öntözés ugyanakkor a csírázó és kelő növény számára is hasznos, mivel a jól hozzáférhető feltalajba koncentrálja a nedvességet. IRODALOM Bodolay I.-né: A szélerózió elleni védekezés öntözótt homok területeken. Agrokémia és Talajtan, 14. 1965. Borsy Z; A futóhomok mozgásának tórényszerűségei és a szélerózió elleni védekezés. Doktori értekezés. Kézirat Debrecen, 1974. Chepil, W. S.: Dynamics of wind erosion: 1. Nature movement of soil by wind. Soil. Sei., 60, 1954. Chepil W. S.-Woodruff, N. P.-Siddoway, F. H.-Armbrusl, D. V.: Vegetative and nonvegetative materials to control wind and water erosion. Soil. Sei. Soc. Am. Proc. 27 (1) 1963.