Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az öntözés és a talajnedvesség szerepe a szélerózió elleni védelemben 197 6.67 6P0 5,33 4,67 •ri 3,33 -8 2' 67 о 2.00 -g из lo - , n 0,00 1. ábra. A talaj kiszáradásának üteme a szélsebesség függvényében nak megállapítására. A kísérleti eredmények ismeretében pontosíthatóak a homoklefogó öntözések irányelvei, az öntözővíz adagot, intenzitást és öntözési fordulót illetően. Kísérleteinkben az ország különböző helyeiről származó légszáraz talajmintá­kat cca. 50 mm-es vastagságban a szélcsatornába rétegeztük, majd 0,5; 1,0; 2,0 mm-es adagolással öntöztük. Méréseinkhez a szélerózióra leginkább érzékeny homoktalajokat választottunk. A vízpótlást követően különböző szélsebességek mellett mértük a fedetlen talajok kiszáradásához szükséges időt. Az 1. ábra a jakabszállási homokmintánál kapott eredményekről ad képet. Homoktalajok esetében a 0,5 mm-es vízadag kiszáradásához 6 m s" 1 szélsebesség mellett cca. 1,7 h szükséges, 14 m s '-nál viszont ugyanez az érték csupán 0,8 h. A nagyobb vízadagok estén a különbségek a kiszáradáshoz szükséges időben sokkal jelentősebbek. A 2 mm-es vízadag esetén, alacsony szélsebesség mellett a talaj kiszá­radása lassú folyamat, 6-7 h-t is kitesz. Nagy szélsebességnél, 14 m s" 1 esetén ugyan­ezen vízmennyiség elpárolgására már csupán 2-2,5 h-ra van szükség. A talaj kiszáradás a természetben számos ökológiai tényező függvénye (szélse­besség, hőmérséklet, sugárzás, talajtípus, stb.). A szélcsatornában csak a szélsebessé­get, a hőmérsékletet és a párafelvevő légtér relatív páratartalmát tudjuk figyelembe venni. Kísérleteinket 23-26 °C hőmérséklet és 80-85%-os relatív páratartalom mel­lett végeztük. A homoktalajok és általában a durvább szemcsékből álló felszínek gyorsabban száradnak ki. Mindehhez hozzájárul, hogy laza talajokban a víz a gravitáció és a szerény vízvisszatartás miatt könnyen mozog lefele. A felső néhány mm-es talajréteg így igen hamar kiszárad. Ha a légmozgás a kritikus szélsebességet eléri, megindul a talajelhordás. A száraz réteg elhordása után természetesen felgyorsul az alatta levő réteg kiszáradása is. A felső réteg gyors kiszáradása különösen káros a vetést köve­tően, a csírázás, a kelés fenofázisában. A sekély vetésmélységű magvak a felszínre kerülhetnek, kis térfogattömegüknél és nagy felületüknél fogva szintén mozgásba jöhetnek, áldozatai lehetnek a széleróziónak. \ vizpátlás 0.5 mm 1 rom 2 mm •a. -— _ — ~a. 7 в 9 10 11 12 13 14 Szélsebesség, m s' 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom