Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
2. füzet - Pálfai Imre: Az 1990. évi aszály Magyarországon
A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása 61 a kiadott mértékadó árvízszint felett 1,20 m-es magassági biztonsággal, melltöltés készítéssel valósult meg az erősítés. A Kettős-Körös hullámterében 1977-ig megmaradtak azok az anyaggödrök, amelyekből 1856-58 között építették, majd később magasították a töltést. Ezek az anyaggödrök azóta is előidézői voltak az árhullámok idején, a töltés alatti átszivárgásoknak és fakadóvizeknek. Megszüntetésükre 1977-80 között került sor. A VÍZIG kezelésében lévő Fehér-Körös és Kettős-Körös bal oldali töltései, Békés megye legnagyobb gazdasági értékét - ebben a három legnagyobb települést Gyulát, Békéscsabát és Békést - védik. Ennek megfelelően történt meg a folyók mentén a töltések korszerű méretre való fejlesztése. 1982-re kiépültek az 5 m-es koronaszélességű, 1:3 hajlású rézsűkkel a mértékadó árvízszint felett 1,00-1,20 m-es magassági biztonsággal az erősítések. A Fehér-Körösön a magasítás mellett háttöltés, a Kettős-Körösön melltöltés készült. A Fehér-Körös bal oldali töltése 9780 m, a Kettős-Körös bal oldali töltése 37 260 m hosszúságban védi e nagy gazdasági értéket. A Kettős-Körös mai kezdőpontja az 5. ábrán látható. Jobb oldalon a Fekete-Körös 1874-ben ásott (2. ábra) 200 öl (379 m) hosszú szakasza, bal oldalon a Fehér-Körös 1856-58 években épült szakasza, a Gyulai-nagycsatorna, s ennek folytatásaként a Kettős-Körös (2. ábra) helyezkedik el. 5. ábra. A Kettős-Körös kezdőpontja ma (a Fehér-Köröshöz - 1856-58 között Gyula-békésinagycsatorna - jobbról csatlakozik a Fekete-Körös 1874-ben ásott 200 öles szakasza, folytatás: a Kettős-Körös) Fig. 5. The starting point of River Kettős-Körös fíild 5. Anfangspunkt des Flusses Kettős-Körös heute Fig. 5. Le point de départ actuel de la rivière Kettős-Körös IRODALOM Erdmann Gy.: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. 1989. Gallacz J.: A Körős-Berettyó völgy ármentesítése és vizeinek szabályozása. Gyula. 1886. Gőg t.: A Beszédes-féle malomcsatorna. Magyar Vízgazdálkodás. Budapest, 1984. 2. füzet Góg t.: Az első mederátmetszések a Körösökön. Magyar Vízgazdálkodás. Budapest. 1984. 6. füzet. Huszár M.: IIYDROG RAPHIA depressen REGIONIS fluvia-tilis CRISIORUM MAONI. 1822. (Megjelent magyar nyelven: Vízrajzi értekezés. Huszár Mátyás leírása a Körös vidékről. Gyula. 1985). Ihrig D.: A magyar vízszabályozás története. Budapest, 1973. Korbély J.: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása. Vízügyi Közlemények. Budapest. 1916. VI. füzet.
