Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: Az 1990. évi aszály Magyarországon

Az erdészeti hidrológiai kutatás az NSzK-ban 67 шага) csapadék útján; nagyobb a száraz ülepedés az aeroszolok adszorpciója, gázok ab- és adszorpciója, valamint a por felfogása által (1. ábra). A lucfenyő esetében ezáltal olyan évi ülepedés érhető el, amely rendszerint szulfátnál a 3-4-szerese, klo­ridnál az 1,5-3-szorosa, nitrát- és ammóniumnál az 1,5-2,5-szöröse és protonnál a 2-^4-szerese a szabadföldön mért értéknek. 1. ábra. Az erdőt érő légszennyeződés 3. Az erdők pusztulásának hatása a tájak vízháztartására és a vizek minőségére 3.1. A lefolyás mértéke és menete A károsodott erdőterületeken a fák tű- és levélvcsztesége, az állományok sűrű­ségének csökkenése vagy egész állományok pusztulása következtében a táj vízháztar­tásában jelentős változások következhetnek be (2. ábra), amelyek során jelentősek lehetnek a következő hidrológiai folyamatok (Brechtet 1985/b, 1987/b, 1988/d). - csökken az állományok csapadék-visszatartása, ami maga után vonja a heves zivatarok intezitásának érvényesülését; - a kiritkult faállományokban nagyobb lesz a hófelhalmozódás, és ezzel együtt a hóolvadás mértéke, következésképp az olvadási erózió nagysága; - kedvezőtlen irányban változik meg a talaj vízelnyelő képessége, és víztároló kapacitása az avar- és humusztakaró gyorsabb lebomlása és a talajszerkezet kedve­zőtlen irányú megváltozása következtében;

Next

/
Oldalképek
Tartalom