Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
2. füzet - Pálfai Imre: Az 1990. évi aszály Magyarországon
Vízügyi Közlemények, LXXIII. évfolyam 1991. évi 1 ßzet AZ 1990. ÉVI ASZÁLY MAGYARORSZÁGON DR. PÁLFAI IMRE Az 1990. évi magyarországi aszályt széles körben az évszázad aszályaként emlegették. Ez a sommás értékelés nem állja meg a helyét, kétségtelen viszont, hogy meglehetősen ritkán előforduló meteorológiai, hidrológiai jelenségeknek voltunk tanúi. Az aszály értékelése mindenekelőtt megkívánja az aszály fogalmának meghatározását. Ugyanis még tudományos körökben is sokan sokfélét értenek az aszály jelensége alatt. A különféle tudományos megközelítéseket mellőzve, véleményünk szerint az aszály nem más, mint nagy hőséggel párosuló, hosszan tartó csapadékhiány, mely főként a mezőgazdaságot sújtja, de - szélesebb értelmezésben - káros hatása az élet más területein is megmutatkozik. Az aszály mértékét pedig az aszályossági index fejezi ki (Pálfai 1984). Az aszály mértékének meteorológiai és hidrológiai adatokon nyugvó jellemzésére sokféle más módszer is van (Faragó-Kozma-Nemes 1988, Varga-Haszonits 1988). A mezőgazdaságban az aszályhatás részletes, táblaszintú elemzése rendkívül fontos és ez esetben nem hagyhatók figyelmen kívül a talajadottságok és természetesen a növényzet jellemzői sem (Petrasovits 1988, Szalóki 1988, Várallyay 1988). 1. Az aszályossági index számítása Az aszályossági index olyan relatív mutatószám, mely az egész mezőgazdasági évet (az évjáratot) egyetlen számértékkel jellemzi, s amely egyaránt kifejezi a párolgási (hőmérsékleti) és a csapadékviszonyokat, mégpedig a növények időben változó vízigénye szerint, sőt a talajvízszint helyzetére is tekintettel van. Az aszályossági index számítási módját és a paraméterek jelölését az index első publikálása (Pálfai 1984) óta - az alapformulát megtartva - többször módosítottuk, fokozatosan finomítottuk (Pálfai 1987). Az aszályossági index számítására a következő képletet javasoljuk: РА1о = !^ш ш > "х-VIII ahol РА1 й — az aszályossági index alapértéke (°C/100 mm); í[v_vin — a levegő középhőmérséklete az április-augusztusi időszakban (°C), Px-v ш — október-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszege (mm). A súlyozó tényezők-, október 0,1; november 0,4; decembertől áprilisig 0,5; május 0,8; június 1,2; július 1,6; augusztus 0,9. Ezek a súlyszámok a csapadéknak az őszi-téli-korataA kézirat érkezett: 1991. II. 27. Dr. Pálfai Imre oki. mérnök, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATV VÍZIG, Szeged) osztályvezetője. A tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályában 1991. január 31-én elhangzott előadás bővített változata.
