Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
2. füzet - Pálfai Imre: Az 1990. évi aszály Magyarországon
118 Pálfai Imre vaszi időszakban fölhalmozódó hányadát, illetve későtavaszon és nyáron a növényzet változó vízigényét fejezik ki (hozzávetőlegesen), átlagos hazai vetésszerkezet föltételezésével. Legnagyobb súlya a júliusi csapadéknak van, mert ekkor igénylik a növények a legtöbb vizet, s ráadásul ez a leginkább aszályra hajló hónapunk. Mivel ez a kritikus időszak átnyúlik augusztus elejére, igényesebb számításoknál az augusztusi csapadékösszeget célszerű dekádokra bontani és az első dekád csapadékát 1,5-szörös, a középső dekádét változatlan, és a harmadikét pedig 0,5-szörös értékkel számításba venni. Az aszály mértékének árnyaltabb kifejezése érdekében az index alapértékét a következő korrekciós tényezőkkel javítjuk: - Hőmérsékleti korrekció: ahol к,- a hőmérsékleti korrekciós tényező; n - a hőségnapok (r ma x>30 °C) száma a júniusi-augusztusi időszakban (d); n - a hőségnapok sokévi országos átlaga a június-augusztusi időszakban (d). A k, korrekciós tényező bevezetését az indokolja, hogy a párolgás és a növények párologtatása a heves, sőt időnként forró nyári napokon, melyek különösen az Alföldön gyakoriak, rohamosan növekszik, s ezt az április-augusztusi hőmérséklet kellően nem tükrözi. A június-augusztusi hőségnapok országos átlaga Я = 16 d. A hatodik gyökkitevőt azért alkalmazzuk, hogy a hőmérsékleti korrekció a többi tényezőt ne nyomja el. - Csapadékossági korrekció: ahol k p - a csapadékossági korrekciós tényező; r m M - a leghosszabb csapadékszegény időszak június közepe és augusztus közepe között (d); r ma x - az előbbinek sokévi országos átlaga (d). A k p korrekciós tényező bevezetésére azért van szükség, mert a nyári csapadékok időbeli eloszlása nagyon szeszélyes, s így viszonylag nagyobb havi összegek mellett is előfordulhatnak hosszú csapadékmentes, vagy csapadékszegény időszakok, amelyek tartama alatt a talaj vízkészlete túlságosan kimerül, s a növényzet súlyosan károsodik. Ez annál is könnyebben bekövetkezik, mert a csapadékszegény időszakban rendszerint nagy a hőség. Ilyen szempontból a legtöbb növényfaj számára kb. a június közepétől augusztus közepéig terjedő 60 nap a legkritikusabb. Csapadékszegény időszaknak az tekinthető, amelyen belül nincs, vagy csak egészen kis mennyiségben hullik eső (egymást követő napokon összesen legfeljebb 5-6 mm). A r ma x sokévi országos átlaga 20 nap. - A talajvízviszonyok számításba vétele: ahol A: - a talajvizes korrekciós tényező; H - a talajvízszint közepes mélysége a
