Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek

74 Puskás Tamás • a felszín alatti vizek minőségi változásainak értékelésére és előrejelzésére szolgáló modellrendszer kifejlesztésére; • a csapadék, a lefolyás és a tározódás kapcsolatának elemzésére, valamint a lefolyó és a tározódé vizek mennyiségi ill. minőségi változásainak értékelésére és a változás irányzatának előrejelzésére szolgáló modellrendszer kifejlesztése; • a felszíni és felszín alatti vizek, a vízhasználatok, a medrek, vízgyűjtők és víztartók jellemzőire kiterjedő térségi vízrajzi nyilvántartások módszerének kialakítása; • a vízgazdálkodási ágazat egyéb (létesítmény-, vízikönyvi-, vízkészlet-gazdálkodási-) nyilvántartásaival és a más környezeti tényezőkre vonatkozó nyilvántartásokkal való kapcsolatok rendezése vagy kialakítása. - A vízjelzés módszereit bővíteni kell. Különösen a következő irányokban időszerű: • a csapadékokon alapuló riasztás és a csapadék előrejelzés figyelembevétele az árvízi előrejelzésben; • vízhozam előrejelzés; • vízszennyezések terjedésének előrejelzése; • a vízjárást befolyásoló létesítmények üzemeltetésének figyelembe vétele az előrejelzésben. - A természeti környezet teherviselő-képességével és általában a bioszférával összefüggő hidrológiai feladatokat fel kell tárni, és a feladatok teljesítéséhez szükséges módszereket ki kell alakítani. - A vízrajzi feladatok megoldásához szükséges módszer-fejlesztés megalapozása megköveteli az általános tudományos hidrológiai ismeretek bővítését, különösen a környezetvédelem hozta igények szempontjából, a határos tudományterületi ismeretek figyelembevételével. Az említett feladatok sikeres megoldása érdekében a fejlesztés folyamatosan születő eredményeit üzemszerű alkalmazásba venni csak szakaszosan és csak az alkalmazási feltételek biztosítása után szabad. Alkalmazási feltétel a bevezetendő eszköz vagy módszer sikeres minősítése, az alkalmazás technológiájára vonatkozó útmutató elkészülése, az alkalmazó személyzet betanítása, mérőeszköz esetében ezen felül a beszerzés, karbantartás, utánpótlás és a kalibrális biztosítása. Az eszköz- és alkatrészellátásban célszerű ismét rátérni a tartalékot is magába foglaló nagy példányszám hosszabb időre szóló egyszeri beszerzésre. A térségi értékelésekhez és előrejelzésekhez szükséges modellrendszer kidolgozására, alkalmazására és a tapasztalatok nyomán tökéletesítésére külön kutatócsoportot kellene szervezni. 3.5. A vízrajzi szolgáltatások körének bővítése A vízrajzi tevékenység lényege az információszolgáltatás. A különböző fejlesztési feladatok célja végeredményben a szolgáltatások korszerűsítése és körének bővítése. A hagyományos szolgáltatások: esetenkénti adattári adatszolgáltatás, Vízrajzi Évkönyv közzététele, továbbá a hajózást és a vízkárelhárítást segítő vízjelzés.