Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek

Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek 75 A gyakorlatban a vízrajzi szolgáltatások köre a hagyományos szolgáltatásoknál bővebb. A jövőben pedig a vízrajzi tevékenységgel szembeni általános követelményeknek megfelelő szolgáltatások kialakításán a sor, a különböző fejlesztési feladatok végrehajtásával összhangban, sőt kölcsönhatásban, és a valós szükségletek jelentkezésének megfelelően. Elsősorban a következő fő irányokban: • az esetenkénti adatszolgáltatás szintjének emelése az adattári elemi adatszolgáltatásról a felhasználó számára közvetlenül hasznos információszolgáltatás szintjére. • a Vízrajzi Évkönyv és a hasonló jellegű kiadványok funkciójának újraértelmezése és ennek megfelelő korszerűsítésük. • a vízjelzés tárgykörének szélesítése, a hajózáson és a vízkárelhárításon túl, más szakterületek, különösen az operatív vízkészlet-gazdálkodás szükségleteinek figyelembevételével. A vízjelzés és a vízgazdálkodási létesítmények üzemirányítása közti kapcsolatok rendezése vagy megteremtése. • a létesítmények hatásterületére és más egyéb vízgazdálkodási vagy természeti régiókra vonatkozó térségi vízrajzi értékelések és előrejelzések készítése operatív és fejlesztési célú döntésekhez és intézkedésekhez. Az eddig főleg esetenkénti értékelések rendszeressé tétele, tartalmának bővítése, és további térségekre való kiterjesztése. 3.6. A szakképzés korszerűsítése A vízrajzi tevékenységet ellátó szervek köre egyre bővül, a tevékenység egyre sokrétűbbé válik. Ma már termelő-szolgáltató szerv is végez hidrológiai adatgyűjtést, feldolgozást, értékelést. Magyarországon nincsen olyan oktatási intézményünk, ahonnan az összetett vízrajzi munka ellátására azonnal alkalmazható szakemberek jöhetnének ki. Ezért, országos méretben gondoskodni kell ilyen szakemberek közép- és felsőfokú képzéséről, utánpótlásáról. Szükség van tehát a következőkre: - A Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és a vízügyi szakközépiskolákban folyó képzés hidrológiai tárgyú oktatási anyagainak továbbfejlesztésére javaslatot kell kidolgozni. A felsőfokú műszaki képzésben a hidrológiai oktatási anyag arányát, óraszámát helyre kell állítani, és legalább hidrogeológiai tananyaggal bővíteni kell. - A felsőfokú műszaki és a vízügyi szakközépiskolai alapképzésre épülő vízrajzi szakképzést kell szervezni. - A felső- és középfokú szakoktatásban a vízrajzi feladatokat ellátók részvételét biztosítani kell. - A vízrajzi munkát végzők megfelelő hozzáértésének és szemléletének kialakítására és fejlesztésére fel kell használni a rendelkezésre álló módszereket. Mint például: • ismeretfenntartó (gyakorló) és esetenkénti ismeretbővítő képzés; • vízrajzi kézikönyvek, továbbá hazai és külföldi vízrajzi eseményekről, eredményekről esetenkénti tudósítások közreadása; • tanulmányutak; • vízrajzi munkakörök közötti szakembercsere.