Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek

Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek 73 - A rendszeres adatgyűjtés körének bővítésével összefüggő mérőeszközöket és mérési módszereket ki kell választani, vagy ki kell fejleszteni. Ilyenek: • a vízhasználatok mennyiségi és minőségi jellemzőinek, továbbá a vízátbocsátó műtárgyak és a duzzasztott folyószakaszok vízszállításának méréséhez szükséges módszerek és eszközök közül a még hiányzóak, • a fedőréteg ill. a háromfázisú zóna vízháztartásának mérésére hálózati méretekben alkalmazható módszerek és eszközök; • az állapotfelvételek egyes speciális módszerei és hordozható eszközei; • a jellemző területek részletes megfigyeléséhez szükséges módszerek és eszközök. - A távérzékelés alkalmazásának módszereit tovább kell fejleszteni, különös tekintettel az állapotfelvételekre (pl. vízminőség, hó, talajnedvesség viszonyok felvétele), továbbá korlátozott pontosságú, de gyors - operatív célú - tájékozódásra. Ide tartozó feladat, egyebek között, a rádiólokátorral (radarral) való csapadékmérés területén a hazai alkalmazás továbbfejlesztése is: az alkalmazhatóság körének módszeres feltárása, a folyamatos kalibrálás megoldása, az egymást átfedő hatásterületű mérőberendezések mérési adatainak egyesítése, az adatok számítógépi feldolgozásra alkalmas formában való forgalmazása. - A vízhozam és az anyagszállítás mérési módszereit és eszközeit korszerűsíteni kell: Súlyponti feladatok: • szelvénykötél nélküli mérés, folyamatos mérés, mozgócsónakos mérés, • esetenkénti gyors-, valamint automatikus vízmintavétel; vízminőség regisztrálás; a pontbeli minta szelvénybeli és a mintavételi gyakoriság időbeli reprezentativitásának vizsgálata és optimalizálása; • a vízhozammérés és a mintavétel összekapcsolásának ésszerűsítése; az anyagszállítás nyilvántartási módszerének kialakítása. - A gyűjtött adatok ellenőrzésének módszereit fejleszteni kell az adatok közti további fizikai kapcsolatok figyelembevételével és az adatsorok hosszabb időszakonkénti felülvizsgálatának bevezetésével. - Szükség van az adatsorok inhomogenításában jelentkező éghajlati és emberi hatások feltárására és elemzésére. Elsősorban: • e hatások változásaiban található irányzat értékelése; • az adatsorok felhasználása, a jövőt érintő következtetések megbízhatósága szempontjából. - A térségi vízháztartási mérlegek és más hidrológiai nyilvántartások, továbbá értékelések és a változások irányzatára vonatkozó előrejelzések módszereit ill. modelljeit ki kell alakítani az egyes térségek természeti és gazdasági körülményeinek, valamint a különböző felhasználói követelményeknek a figyelembevételével. Különösen időszerű feladatok a következők: • a felszín alatti vizek mennyiségi változásainak értékelésére és előrejelzésére szolgáló modellrendszer kialakításának befejezése;