Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A rétegvíz szintjének süllyedése a Duna—Tisza közén 393 SZÁNK JASZSZEKTLASZLO KISKÖRÖS SOLTVADKERT TAZLAR g 22 6 ,

2 CSENOELE 33 14. ábra. Az eredeti nyomáseloszlás és a rétegvíz szintjének süllyedése a Duna-völgyi-Jocsatorna es a Tisza között (\ - az eredeti (termeléssel nem zavart) nyomáseloszlás potenciálvonalai [m]; 2 - az eredeti nyugalmi szint, a süllyedés mértéke [m], éve, és a lesüllyedt nyugalmi szint a mérés idejéig) Puc. 14. PacnpedeAeHue dae.ienu.H e itenapyiuewioM cocmomiuu u nonuxcenue 20pu30nmti EAY6OK03AAE,'atouiux e

od MeoKÖy ÍJpudyHaücKUM MaeucmpaAbHbtM KOHOAOM u. Tuca Fig. 14. The original pressure distribution and sinking of the deep groundwater level between the Main Drainage Canal of Duna-völgy and the Tisza River Bild. 14. Ursprüngliche Druckverteilung und Senkung des tiefen Grundwasserspiegels zwischen dem Donautal- Hauptkanal und der Theiß A jelentős oldalirányú utánpótlódás, amit a vízszint emelkedésének kell jeleznie a kút hosszabb idejű „pihentetése" végén, főleg ott van, ahol kedvező a vízadó formáció „vízszintes" áteresztőképessége és ott van, ahol jelentős a felülről lefelé irányuló vízmozgás, pl. Kiskunmajsán (11. ábra). A kút elég hosszú téli pihentetése esetén a vízszintemelkedés tavaszra megjelenik. Sajnos sehol sem jelentős. Jól látható ez a jelenség az 1986 augusztusától 1987 márciusáig tartó termelési szünet alatt a 10., 11. és 16. ábrán. Természetesen felmerült a leglényegesebb kérdés, hogy van-e lehetőség a rétegvíz szintsüllyedésének megállítására. A lefelé tartó vízmozgás területén, ahol a leginkább egységes a pleisztocén üledéksor, vagyis ahol a legnagyobb a homok százalékos aránya, lehetséges felszíni vízzel való pótlás, amíg a rétegvízszint túlságosan nem csökken. A legkedvezőbb az a terület, ahol a leginkább egységes a pleisztocén üledéksor, a fő vízadóréteg felső szintje nincs túl mélyen és fedőrétegének kedvező az áteresztőképessége. Ilyen igen kedvező helyen halad a Nemere (1988) általjavasolt Duna-Tisza-csatorna (1. ábra). A csatorna nyomvonala emellett a Hátságot a legalacsonyabb helyén keresztezi. A vízpótlás mellett a másik, egyszerűbb és gazdaságosabb megoldás a rétegvíz használatának csökkentése. El kell érni, hogy a Duna-Tisza közén vízkezelést csak helyenként igénylő, majdnem ingyen kapott, ivóvíz minőségű vízzel kertet, utcát ne locsoljanak, gépkocsit, egyéb gépeket ne mossanak, ne öntözzenek, hűtővíznek ne használják.